Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXV. kötet (Budapest, 1893)

44 képen elrendelt, azonban csupán a zárgondnok kinevezésével foganatosított zárlatnak bírósági feloldása ; tekintve, hogy ezek szerint a vádbeli cselekmény, sem sikkasztást, sem pedig sikkasztásnak tekintendő vétséget nem képez ; a kir. tábla végzése ez indokoknál fogva helybenhagyatik. 15 Az 1867. évi május 17-én 307. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 16. §-a szerint a sajtóvétségek bejelentésének — az akkori bírósági szervezethez képest — mindig a bünvizsgáló bírónál kellett történnie; minthogy azonban időközben a kir. bíróságok szervezésekor az esküdtszéki bíráskodás a kir. törvényszékekre ruháztatott, nem forog fen többé indok arra, hogy az illetékes sajtóbiróságnál kellő időben beadott feljelentés visszautasittassék. (1893 január 31. 469. sz. a.) A m. kir. Curia (a Propper János magánvádló panaszára rágalmazás és becsületsértés miatt terhelt Pellegrini Albert és társa ellen a debreczeni kir. törvényszék, mint esküdtszéki bíróság előtt folyamatba tett sajtóügyben) : A panaszolt végzés megsemmisíttetik és a kir. törvényszék utasittatik, hogy a panaszbejelentést további intézkedés végett a debreczeni sajtóügyi vizsgáló bíróhoz tegye át. Indokok: Az 1867. évi május 17-én 307. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 16. §-a szerint a sajtóvétségek bejelentésének — az akkori bírósági szervezethez képest — mindig a bünvizsgáló bírónál kellett történie, minthogy azonban időközben a kir. bíróságok szervezésekor az esküdtszéki bíráskodás a kir. törvényszékekre ruháztatott; nem forog fen többé indok arra, hogy az illetékes sajtóbiróságnál kellő időben beadott feljelentés visszautasittassék. Minél fogva a neheztelt végzés megsemmisítendő és ama feljelentésnek a vizsgáló bíróhoz és pedig az 1892 május hó 28-án 16352. szám alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet 4. pontja értelmében a debreczenihez való áttétele elrendelendő volt.