Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXV. kötet (Budapest, 1893)

558 pontja alapján érvényesen nem volt kiköthető, ugyanazért és tekintettel arra, hogy az idézett 94. §. többi pontjaiban felsorolt esetek valamelyikének fenforgását felperes maga sem állítja: az elsőbiróság helyesen határozott, midőn a keresetet birói hatásköréhez nem tartozónak nyilvánította. 7Az 1881: LIX. tcz. 21. §-a utolsó bekezdésének azon intézkedését, hogy az, a ki nyereségvágyból elkövetett bűncselekmény stb. miatt bűnösnek Ítéltetett, csupán főesküre bocsátható, nem lehet akként értelmezni, hogy az elitélt fél a póteskü letételétől csak az esetre zárható el, ha ellenfele e kifogást a ptrts. 222. §-a értelmében már a per folyama alatt előadta. Az ez utóbbi törvényszakaszban emiitett s az ellenfél eskületételét esetleg gátló s a per folyamában előadandó érvek alatt az 1881 : LIX. tcz. 21. §-ában felsorolt személyi minősitéstől különböző más tárgyi körülményekre vonatkozó azok az érvek értendők, melyek a birót az eskü meg nem ítélésére tárgyi okokból indítják s melyek a perben fel nem hozatván, vagy be nem bizonyittatván, többé nem érvényesíthetők. Ellenben az 1881 : LIX. tcz. 21. §-ában felsorolt személyi minősítési mozzanatok fenforgása esetében az esküt az erkölcsi alap hiányából általában meg nem engedhetőnek mondja ki a törvény akkor is, ha e személyi minősitési mozzanatok a perben fel nem hozattak, hanem csak az eskületételkor merülnek fel. (1892 deczember 14. 12494. sz. a.) A budapesti 8—io. kerületi kir. járásbíróság: Alperes azon kérelmével, hogy felperes a neki megítélt pótesküre ne bocsáttassák, elutasittatik, felperesnek az eskü letétele megengedtetik és jelen végzés jogerőre emelkedésével az eskü letételére ujabb határnap fog kitüzetni. Mert a 15923/892. számú kérvény mellett bemutatott curiai ítélet, melylyel felperes csalásbani bünrészességért, tehát nyereség-