Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXV. kötet (Budapest, 1893)

10 tokosok igényének elvetésével közbirtokossági közös vagyonnak kellett megállapítani, s erre nézve a községi gör. kath. iskolai alap igényjogosultságát azért kellett megállapítani, mert az ez által szerzett jogok bizonyítása végett felhívott és csatolt alapítványi okirat valósága és tartalma az ezek joghatályát kifogásolók által kifejezetten beismertetvén, ezzel igénylő kellően bizonyította azt, hogy mint a kisebb nemesi birtokosok engedményese és a kincstárnak mint volt földesúri birtokosnak javadalmasa, a kártalanítási tőkének egy részéhez, s illetve haszonélvezetéhez jogokat szerzett. Minthogy azonban az iskolai alap emiitett engedményezőinek az a részesedési hányada, a melynek megfelelően az iskolai alap illetősége a kártalanítási tőkéből kihasítható lehetne, ezúttal meg nem állapitható, mert a közbirtokosok közötti általános részesedési aránynak sem kulcsneme, sem az egyeseknek az összeshez viszonyított illetősége megvitatva nem volt : a kir. törvényszék ítéletét a részesedés-arány megállapítását tárgyazó részében fel kellett oldani, s a kir. törvényszéket e tekintetben a további törvényszerű eljárásra kellett utasítani. Az iskolai alapnak a vitás kártérítési tőke iránt támasztott kizárólagos igényét azért nem lehetett megállapítani, mert az 1858-ik évi alapítványi okiratban átruházókul megnevezett kincstár és kisebb nemesi birtokosok is, a regale-javadalmaknak csak haszonvételeit és ezeket is csak évi 140 conv. forint érték erejéig és csak arra az időre ruházták át az iskolai alapra, mig a községi görög katholikus iskola fenállani fog; továbbá, mert az illetőségeikre vonatkozó teljes tulajdont a kisebb nemesi közbirtokosok közül is csak a tárgyalásra megjelentek némelyike ruházta át az iskolai alapra; végül, mert az alapítványi okiratot aláíró többi földesúri birtokosok az illetőségeik felett való rendelkezési jogot nem csak az arányositási per folyamán, de az ezen eljárás folyamán is kifejezetten fentartották. (1892. évi május 31. 1298. sz. a.) A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete megváltoztattatik s egész terjedelmében az elsöbiróság ítélete hagyatik helyben. Indokok: Mint az az elsöbiróság ítéletének indokaiban is felemlittetik, Hotinka község úrbéres község volt, tekintettel tehát arra is, hogy az ellenkezőre semmi bizonyíték elő nem állíttatott