Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXV. kötet (Budapest, 1893)

33i Az elsöbiróság ítéletének egyéb részét a kir. tábla felhozott indokolásánál fogva, a büntetések mértékének megállapítását illetőleg pedig azért hagyta helyben, mert Sz. I.-néra nézve azt egyrészről a bűnhalmazat, másrészt az általa véghezvitt műtét szenvedő alanyának fiatal, tapasztalatlan kora indokolja, mely súlyosító körülmények ellenében enyhitőleg csakis büntetlen előélete érvényesíthető, és mert N. K. vádlottra nézve erkölcsi nevelésének elhanyagoltatása, s az öt alig felserdült korában ért szégyen fokozottabb érzete, szülőitől való félelme, mint nyomatékos enyhítő körülmények, a büntetésnek enyhébb mértékét indokolják. (1892 január 18. 1582. sz. a.) A m. kir. Curia: Tekintve, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének indokaiban — az eljárás adataival megegyezőleg — előadott tényállás szerint megállapítottnak tekintendő, hogy N. Gy. vagyonos korcsmárosnak K. nevü 14 éves hajadon leánya házasságon kivül teherbe esvén, terhességét titkolta, s mint azelőtt, tánczolt és minden munkát végezvén, édes anyja nem ismerte fel leányának terhes állapotát, mikor azonban már ezt más idegenek is emlegetni kezdték, 1891 május 18-án leányát megvizsgáltatván Sz. J. né kenő asszonynyal, utóbbi kijelentette, hogy a leány előrehaladt terhes állapotban van, ekkor N. K. és anyja, N. Gy.-né felszólították — a közhír szerint magzatelhajtással foglalkozó — Sz. I.-nét, hogy a N. K. magzatát hajtsa el, s ezért neki N.-né 10 frt jutalmat ígért, a felszólított erre készséggel vállalkozván, a következő napon, vagyis május 19-én N. K.-val sáfránynyal és magyar borssal vegyitett pálinkát itatott, egyszersmind annak nemző részébe, illetőleg méhébe egy lud tollal töbször beleszúrt, minek következtében a leány nemző részéből viz vagy véres folyadék folyt ki, s a magzatburoknak ily módon eszközlött megrepesztése folytán másnap — május 20-án — kora hajnalban a szülés fájdalmai beállván, N.-né Sz. I.-nét hivta a beteghez, ez azonban rögtön nem mehetvén, mire megérkezett, a már megszületett élő gyermeket az ágyban anyja mellett fekve és N.-nét is a szobában találta, ekkor ez utóbbi felszólította Sz. I.-nét, hogy a gyermek köldökzsinórját vágja el, s bár ez eleinte vonakodott, azt állítván, hogy ő ahhoz nem ért, N.-nének azon ujabb felszólítására, hogy csak vágja el, a hol