Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXV. kötet (Budapest, 1893)

329 •6g. § ok i. pontjába ütköző magzatelhajtás bűntettének kísérletére való felbujtás, ugy miután mint anya, leánya terhességéről, a bekövetkezett szülésről tudva, a szülés körüli segélyt szándékosan elmulasztotta, s az élve született gyermeknek elhalálozása igy az ő gondatlansága folytán következett be, a Btk. 290. § ába ütköző emberölés vétsége törvényszerűen bizonyitottnak vehető, ugyanazért mindhárom vádlott az ítélet rendelkező része értelmében az ott hivatkozott törvény alapján büntetendő volt. Ellenben D. J.-né az ellene a Btk. 285., 65. §-aiba ütköző magzatelhajtás bűntettének kísérlete miatt emelt vád és következményeinek terhe alól felmentendő volt, mert tagadásával szemben mi bizonyíték sem volt előállítható arra nézve, hogy ő a magzatelhajtás kísérletében közreműködött volna. Sz. I.-né és N. K -nak, mint vádlottársaknak egyedül álló terhelő vallomásai más bizonyíték hiányában elitéltetésre elegendőnek nem találtatott. Nem állapíttathatott meg N. Gy.-né és Sz. I -né ellenében a Btk. 279 §-ába ütköző szándékos emberölés büntette, mert arra nézve, hogy N. Gy.-né ölési szándékból adta volna az ollót Sz. I.-nénak, és hogy ez a köldökzsinórt tőben azért metszette el, hogy a gyermeknek ez által elvérzés általi halála következzék be, bizonyítást szintén nem nyert, hanem ezen, az élve világra jött, újszülöttel szembeni ténykedésök a magzatelhajtás kísérletének tényétől különválasztva, mint egy másik önálló bűncselekmény, mely a születés körüli gondosság elmulasztása folytán, a gyermek elhalálozása folytán következett be, — biráltatott el. (1891 július 14. 3278. sz. a.) A pécsi kir. ítélő tábla: Az elsőbiróság Ítéletét részben megváltoztatja, N. Gy.-né vádlottat a magzatelhajtás kísérletének bűntettében nem mint felbujtót, hanem a Btk. 69. §. 2. pontja alapján mint bűnsegédet nyilvánítja bűnösül, ezzel a változtatással egyebekben ugyanazt az ítéletet helybenhagyja. Indokok: N. Gy.-né vádlott ellenében arra nézve, hogy leánya magzatának megkisérlett elhajtása körül felbujtói tevékenységet fejtett volna ki, csakis Sz. I.-né vádlotttársnak terhelő vallomása szolgál bizonyítékul. Ugyanis N. K. anyját sem a csendőrség előtti kihallgatása alkalmával, sem a vizsgálat és végtárgyalás folyamán nem ter-