Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXV. kötet (Budapest, 1893)

320 kozólag megváltoztatandó és az elsöbiróság ítélete volt helyben­hagyandó az abban felhozott indokokból és azért : mert alperes az ingatlanok birtoklását részben nem a felperes tényére, hanem a közös apa által létesített osztályra alapítja, ez az osztály azon­ban, mint azt az elsöbiróság kifejtette, nem járt a tulajdon átru­házásával, nem is volt végleges, hanem az apa csak ideiglenesen bocsátotta ingatlanainak x/7 részét az alperes nejének birtokába, a tanuk szerint a rendelkezést magának fentartoita és az /. a. okirat szerint rendelkezett is, minélfogva alperes az osztályra való hivatkozással — szemben azon ténynyel, hogy az apa az II. alatti okirat szerint gyermeke;re átruházott ingatlanból, alperes gyer­mekeinek osztályrészét készpénzben állapította meg, birtoklását meg nem védheti és mert alperes a felperestől történt vételre se hivatkozha­tik azért, mivel ezen vétel a dolog természete szerint attól füg­gött, hogy az alperes szerint létesített első osztály érvényre emel­kedjék, a mi azonban nem történt, mert felperes osztályrészébe nem T/7, de l/6 rész jutott és végleges osztálynál felperes az / a. szerint nem kapott részt, mind azon ingatlanokból, a melyeket az apa 1886. évben gyermekeinek tényleges használatra áten­gedett. A kereset főtárgyára nézve tehát helyben kellett hagyni az elsöbiróság ítéletét és kötelezni kellett alperest az ingatlanok birtokának átengedésére, de viszont kötelezni kellett felperest arra, hogy alperes gyermekei részére — a részökre biztosított osztályrészen felül — az általa eladott osztálybeli jutalékért fel­vett 337 frtot fizesse vissza, mert az azon birtoknak, illetve egy részének egyenértékét képezi, melynek birtoklását felperes kö­vtteli. Meg kellett továbbá változtatni az elvont haszonra vonatkozó elsőbirósági rendelkezést is és felperest az elvont haszon iránti keresetével el kellett utasítani, mert alperesnek roszhiszemüségét még a kereset indítása utáni időre sem lehetett a fenforgó eset­ben megállapítani és mert ezenfelül felperes a 337 frt vételárt és az alperes gyermekeinek osztályrészét, a minek kifizetését nem is állította, kamat nélkül használta.

Next

/
Thumbnails
Contents