Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXV. kötet (Budapest, 1893)

317 valamint Németh Rozália hit alatti vallomásaiból azon körülmény is kiderül, hogy Németh László, Németh Mária hagyatéka után eme földeket alperesnek mint vejének árendába akarta kiadni, a mit az el nem fogadott: mindezekből kétségtelen, hogy alperes azon védekezése, mintha ő a kérdéses ingatlanokat kiskorú gyermekei szerzett jogán s azok részére tartaná birtokában, s illetve hogy öt ezek szerint azok tényleges birtoka megilletné, meg nem állhat. Ezen védekezésének igazolására nem elegendő az ellenirathoz 5 /. a. csatolt 5021/89. sz. a. kelt árvaszéki végzés sem, annál kevésbé, mert az a körülmény, hogy micsoda eljárás alapján hozatott ezen végzés, alperes által igazolva nem lett, de különben ettől eltekintve is, az azért sem vehető figyelembe, mert ellenkezésben áll az /. alatti átadási szerződéssel, alperes pedig felperesnek erre vonatkozólag a válaszban előterjesztett azon határozott állítását, hogy ezen átadási szerződés — miután abban alperes kiskorú gyermekei javára is tétetik intézkedés Németh László által — Sopronmegye árvaszékénél bemutattatván, az által el is fogadtatott, nem vette tagadásba, igy tehát ezen állítást bebizonyitottnak kellett venni. Minthogy pedig az a körülmény, hogy alperesnek, mint kiskorú gyermekei gyámjának a Németh Pálnénak kifizetett vételár tekintetében esetleges visszakövetelés iránt igénye lehet, nem áll ellen annak, hogy Németh Pálné a tulajdonjogán alapuló birtokjogot alperessel szemben érvényesítse, ehhez képest felperes keresete abbeli részének, hogy alperes a felperes tulajdonát képező ingatlanok elhagyására és ezeknek felperes birtokába leendő átbocsátására köteleztessék, helyt kellett adni. De helyt kellett adni a kereset abbeli részének is, hogy alperes az elvont haszon czimén elmarasztaltassék. Ugyanis Márkus Miklós s társai tanuk hit alatti vallomásával kétségtelen módon be lett győzve, hogy alperes, felperes és annak férje által többszörösen is fel lett hiva az iránt, hogy a kérdésben forgó ingatlanokból, melyek felperes tulajdonát képezik, menjen ki és azok haszonélvezetét bocsássa át felperesnek, mit azonban alperes megtagadott. Minthogy pedig a föntebbiek szerint alperesnek eme ingatlanok birtoklásához joga nem volt, azok elhagyására fel is lett