Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXV. kötet (Budapest, 1893)

240 szolgált egész eljárással együtt az eljárási szabályok 91. § áriak b) pontja alapján megsemmisíttetik és a további eljárás megszüntettetik. Indokok: Elvetendő volt a semmiségi panasznak 2-ik pontja, mert vádlott az esküdtek által megfejtendő kérdések megállapításánál az elj. szab. 62. §-ában számára biztosított joggal nem élt ; 3-dik pontja, mert nem forgott fenn annak szüksége és azért helyén sem lett volna, hogy a bíróság az esküdteket a Btk. 263. §-ának rendelkezése iránt kitanítsa ; és 4-dik pontja, mert az esküdtszéki határozat felfüggesztésének kérdése az ügy érdemére tartozik. Ellenben helyt kellett adni a semmiségi panasz 1. pontjának és a hozott ítélettel együtt az egész eljárást is meg kellett semmisíteni, mert a bevádolt és az esküdtek által a vétkesség megállapítására alkalmasnak talált tények közhivatalnoknak hivatali kötelességére vonatkoznak, minélfogva a megtorló eljárás megindítását a Btk. 270. §-ának 2-ik pontja, valamint a kir. Curiának állandó gyakorlata (22. sz. döntvény) szerint a sértett közhivatalnok, vagy fölöttes hatóságának meghatalmazása alapján egyedül a közvádló indítványozhatja. Nem szünteti meg a szabály alkalmazását az a körülmény, hogy a magánvádló a sértő czikk megjelenése előtt Kőszeg város számvevői állásáról lemondott és az állított tények ezen állására vonatkoztak, mert a bevádolt közlemény megjelenésekor ugyanazon szab. kir. város pénztárnoka volt és a közérdek, a tisztviselők tekintélyének, az azok iránti tiszteletnek fentartása azt kívánja, hogy a közhivatalnokok ellen, habár korábbi hivatali állásukra vonatkozólag felhozott rágalmazó vagy becsületsértő tények, felderítése és esetleg a merénylet megtorlása ne a talán érdekelt magánvádló, hanem a kir. ügyész közreműködése mellett eszközöltessék. Minélfogva jogszerű vád hiányában az egész eljárás semmis. Megszüntetni pedig azért kellett a további eljárást, mert a bevádolt czikk megjelenése óta hat hónap már eltelt, tehát a cselekmény büntethetősége az 1848: VIII. tcz. 28. §. értelmében elévült és igy a királyi ügyész most már vádlóképen fel nem léphet.