Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXV. kötet (Budapest, 1893)

203 tett különböző minősítés alá eső okozóinak, illetőleg véghezvivőinek. A kir. itélő tábla Ítélete indokának azon tételében, mely a cselekmény idejéből vont valószinütlenségre vonatkozik, s mely szerint azért volna «valószinütlen» vádlottak bűnössége, mert előbb késtek, később pedig siettek a kivitellel: ezen érvben egy indifferens körülménynek valószinütlenségi indokká emelkedését látja a kir. Curia. Hogy miért nem mentek vádlottak az elhatározott agyonlövést végrehajtani, mielőtt még Balázs János a lesre indult ? és hogy miért siettek az oda menetellel, miután kiszemelt áldozatuk a lesből visszajött ? e kérdéseknek ugy felvetésében, valamint esetleges megoldásában is nélkülözi a kir. Curia a relevantiát. A legtöbb, a legvegyületesebb indok foroghatott fen ugy a cselekmény véghezvitelének azon időre kitűzésénél, midőn Balázs a lesből visszajön, valamint a siettetésre, — ha ugyan ilyen a tettesekre vonatkozólag meg lenne állapítva, — midőn már Balázs visszajött. E kérdésekre mint teljesen indifferensekre a vizsgálat ki sem terjesztetett, ezek, a mint bármely alakban megfejtve mit sem bizonyítanak, ugy meg nem fejtve, vagy meg sem érintve, mitsem gyengítenék. Hogy a két tettes az első lövések elsütésekor nem jól talált, s hogy ezen lövések az áldozatnak csupán ujjait horzsolták, ezen körülmény is a valószinütlenségi okok között hozatik fel, holott az egyszerű megfejtést a tapasztalás közel fekvőnek igazolja. A gyilkosok lelkiismerete a rettenetes bün elkövetése alatt legtöbbnyire nyugtalan, ingerült hullámzásokban hányatik, idegeik zajongnak, lényük, kezük remeg, ha tehát ily lelki állapotban irányzott lövésük nem találja czélját: ebben nincs semmi feltűnő, ez a merénylet elkövetése ellen alapot nem nyújt. Nem állapítja meg a valószínűtlenségét, sőt nem is járul ennek megállapításához a kir. itélő tábla Ítélete indokaiban felhozott azon körülmény, hogy mig Pintér Péter és és Pintér József azt állították, hogy Pintér Péter közvetlen közelről lőtt a földre leszorított Balázs Jánosra, addig a szemlét teljesítő szakértők a lövést két méternyi távolságra történhetettnek állítják. Az első tekintetre látható ugyanis, hogy Pintérék állítása apodictikus, positiv állítás oly cselekedetről, a melyet az egyik