Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXV. kötet (Budapest, 1893)

197 •való bűnösségével, ezen, az összefüggést szétszedő, a közös egy­séget felbontó bírálata folytán, lényegben és jogi, valamint logi­kai értelembe összefoglalva, azon következtetésre jut: hogy a felhozott adatok és jelenségek nem mutatván szükségszerűen, vagyis minden más feltevés lehetőségét kizáró erővel vádlottak bűnösségére, ezek bűnössége nem volt megállapítható ; tekintve ezen methodus és ezen következtetés ellenében azon kétségbevonhatlan tényt, hogy minden kétely lehetőségét kizáró bizonyíték, a biró általi közvetlen szemléleten, továbbá a physi­kailag vagy mathematikailag bizonyosan, illetőleg a physikailag lehetetlennek lehetetlenségén kivül, egyáltalán nincs; hogy a tanuk vallomásaival bizonyított tény sem állapit meg mást, mint bizonyos fokú valószínűséget, mert semmi sem zárja ki annak abstract lehetőségét, hogy a tanuk tévedtek, vagy hogy vallomá­suk a bíróság előtt fel nem derített titkos érdek által irá­nyoztatik ; tekintve, hogy különösen a jelenségek általi bizonyítás ese­tében a több és különböző nemű, főleg idő, hely és mellékkörül­mények szerint egymástól távoleső jelenségek bizonyító erejének meghatározásánál illetőleg megállapításánál döntő sulylyal nehe­zedik a valóvá tartás mérlegébe azoknak egymással egyező s egymással összefüggő, egymást kiegészítő, megmagyarázó és egy­mást erősítő volta; ugy hogy több, természetesen külön-külön kellőleg megállapított ily jelenség esetében, mindegyik jelenség azon bizonyító hatáson kivül, melyet önmaga gyakorol, még a másik és a többi jelenségek bizonyító súlyát is nagy mértékben növeli ; tekintve, hogy a most kiemelt, általános érvényben álló tétel­ből kifolyólag több, habár nem szükségszerüleg és kizárólag bűnösséggel összefüggő s egyedül ebből magyarázható jelenségek esetében azoknak egymással való találkozása, valamennyinek a vád­lott bűnösségére mutatása mindegyiknek és összességüknek az észszerű gondolkozás szabályai szerint megegyezése, ezen magya­rázatban, feltéve, hogy nem derittetett ki oly adat, mely ezen következtetés lánczolatát átszakítaná, vagy mint az ellenkezőre mutató körülmény az emiitett következtetést gyöngítené, ezek találkozása és összefüggése az indiciumoknak összeredményében »

Next

/
Thumbnails
Contents