Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXV. kötet (Budapest, 1893)

197 •való bűnösségével, ezen, az összefüggést szétszedő, a közös egységet felbontó bírálata folytán, lényegben és jogi, valamint logikai értelembe összefoglalva, azon következtetésre jut: hogy a felhozott adatok és jelenségek nem mutatván szükségszerűen, vagyis minden más feltevés lehetőségét kizáró erővel vádlottak bűnösségére, ezek bűnössége nem volt megállapítható ; tekintve ezen methodus és ezen következtetés ellenében azon kétségbevonhatlan tényt, hogy minden kétely lehetőségét kizáró bizonyíték, a biró általi közvetlen szemléleten, továbbá a physikailag vagy mathematikailag bizonyosan, illetőleg a physikailag lehetetlennek lehetetlenségén kivül, egyáltalán nincs; hogy a tanuk vallomásaival bizonyított tény sem állapit meg mást, mint bizonyos fokú valószínűséget, mert semmi sem zárja ki annak abstract lehetőségét, hogy a tanuk tévedtek, vagy hogy vallomásuk a bíróság előtt fel nem derített titkos érdek által irányoztatik ; tekintve, hogy különösen a jelenségek általi bizonyítás esetében a több és különböző nemű, főleg idő, hely és mellékkörülmények szerint egymástól távoleső jelenségek bizonyító erejének meghatározásánál illetőleg megállapításánál döntő sulylyal nehezedik a valóvá tartás mérlegébe azoknak egymással egyező s egymással összefüggő, egymást kiegészítő, megmagyarázó és egymást erősítő volta; ugy hogy több, természetesen külön-külön kellőleg megállapított ily jelenség esetében, mindegyik jelenség azon bizonyító hatáson kivül, melyet önmaga gyakorol, még a másik és a többi jelenségek bizonyító súlyát is nagy mértékben növeli ; tekintve, hogy a most kiemelt, általános érvényben álló tételből kifolyólag több, habár nem szükségszerüleg és kizárólag bűnösséggel összefüggő s egyedül ebből magyarázható jelenségek esetében azoknak egymással való találkozása, valamennyinek a vádlott bűnösségére mutatása mindegyiknek és összességüknek az észszerű gondolkozás szabályai szerint megegyezése, ezen magyarázatban, feltéve, hogy nem derittetett ki oly adat, mely ezen következtetés lánczolatát átszakítaná, vagy mint az ellenkezőre mutató körülmény az emiitett következtetést gyöngítené, ezek találkozása és összefüggése az indiciumoknak összeredményében »