Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXV. kötet (Budapest, 1893)

137 haladt, hol sértett lakik, s alig ment 20 lépésre, azon irányból a merre az ismeretlen egyén ment, segélykiáltást hallott, midőn pedig a helyszínére ért, sértettet a földön fekve találta, hol nyomban panaszkodott, miszerint őt vádlott, illetve csúf nevén «Kokáti Gyurka», ütötte le s ugyanakkor azt is hallotta, hogy azon egyén nem rendes lépésekben, hanem futva távozott a helyszínéről, mely körülményt különben a végtárgyaláson meg nem jelent Bereczki Mihály is bizonyítja. Minthogy végre Kocsis János tanú szintén eskü alatt tett vallomásával bizonyítja, hogy vádlott már előzőleg készült reá, hogy panaszost, ha alkalma lesz kiszorítani, megveri s e czélból nála, mint kovácsmesternél egy fokost is akart készíttetni, ezen felül több izben határozottan felkérte tanút, hogy ez mondja meg panaszosnak, miszerint az első kínálkozó alkalommal megveri, ennélfogva a törvényszék a fentebb elősorolt és egymást teljesen kiegészítő tanúvallomások alapján és figyelemmel vádlott és sértett közt fenálló ellenséges viszonyra és arra, hogy vádlott által hivatkozott tanuk vallomásával éppen nincs kizárva az, hogy vádlott esteli 7 órakor a terhére rótt cselekményt elkövette, és hogy a bűnjelként beszerzett botot is ugyanakkor helyezte el az egyik tanú lakásán, teljesen bebizonyitottnak látja, miszerint a panaszos által szenvedett sérelmet csakis terhelt ejthette annál is inkább, mert a kihallgatott tanuk vallomása szerint sértett és vádlotton kívül, kik egymással szembe mentek s egymással feltétlenül találkozniok kellett, a sértés idejében a kérdéses utczában senki más meg nem fordult, következéskép egy 3-ik egyén panaszost nem is bántalmazhatta. Ezek után figyelemmel arra, hogy az orvosi látleletek és a törvényszéki orvosnak a végtárgyalási jegyzőkönyvben foglalt felülvéleménye szerint panaszos sérelme 25 napot vett igénybe, ennélfogva tekintettel ezen sérelmek 20 napot meghaladó gyógytartamára, vádlottat a súlyos testi sértés bűntettében bűnösnek kimondani s az ítélet rendelkező részében meghatározott büntetéssel sújtani kellett. (1891 decz. 2. 12525. sz. a.) A szegedi kir. itélő tábla: Tekintettel arra a súlyosító körülményre, hogy vádlott a bántalmazásra előkészületeket tett, továbbá, hogy a bántalmazás a test legjelentékenyebb részére, a fejre alkalmaztatott, végül, hogy vádlott minden indok nélkül