Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXV. kötet (Budapest, 1893)

IIO maradt fele részét már az 1862 október 27-én kelt s általuk is aláirt adás-vevési szerződéssel panaszlóknak eladták, s hogy azon ingatlan eredetileg azért, mert annak tulajdonosául atyjuk volt a tjkvben bekebelezve, ez pedig elhalálozván s a hagyatéki eljárás nem tétetvén folyamatba, a kérdéses ingatlan sokáig néhai atyjuk, nevén maradt bekebelezve, később pedig azért nem kebeleztetett át a panaszlók nevére, mert ezek a hagyaték letárgyalásáról értesítést nem nyertek, s e miatt ama körülmény, hogy az emiitett ingatlan, mint még az elhaltnak életében eladott és a panaszosok által megvett dolog a hagyatéki eljárás tárgyát nem képezheti, általuk nem érvényesíttethetvén, sőt ezek a hagyatéki eljárás következtében a tjkvi állásban bekövetkezett változásról sem nyervén tudomást, e körülményt vádlottak felhasználva, ezen már régen a panaszlók tulajdonát képezett tárgyat 1. r. vádlott fiának Paszmann József 4. r. és Paszmann Józsefné 5. r. vádlottnak az 1888 november 6 án megkötött adás-vételi szerződéssel, a panaszló tulajdonosok tudtán és akaratán kivül 100 frtért újból eladták, ezen vételárösszeget felvették s megengedték, hogy a már egyszer eladott ingatlannak ekként újból eladott fele részére, nézve a tulajdonjog az uj vevők javára a tjkvben bekebeleztessék, a mi aztán tényleg foganatosíttatott is; tekintve, hogy a nevezett vádlottak ezen cselekményük által panaszlóknak jogtalanul vagyoni kárt, maguknak pedig jogtalan vagyoni hasznot kétségen kivül okoztak ; tekintve, hogy ennélfogva cselekményük jogtalan volta felett kétely nem foroghat fen, az eldöntendő első kérdést az képezi, hogy a fentebb körülirt czél elérése végett a sértett fél (panaszlók) tévedésbe ejtetett-e ? illetőleg tévedésben tartatott-e, s hogy ennek következtében ezen most emiitett elemnek a fentebb kiemelt többi elemekhez való járulásával a büntetendő csalásnak a Btk. 379. §-ában meghatározott valamennyi constitutiv eleme tényleg megvalósult e ? tekintve, hogy valamely dolognak jogilag érvényesen befejezett eladásában az eladónak a vevő irányában kifejezett azon kötelező nyilatkozata tartalmaztatik, hogy ö az eladó az eladás befejezésének tényével az eladott dolgot a vevő tulajdonába bocsájtja át, hogy annak tulajdonosául ezentúl a vevőt ismeri el,