Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXV. kötet (Budapest, 1893)

102 Jánost a Btk. 343. §. és 116. §. alapján ezen vád és következményeinek terhe alól felmenteni. Ellenben mindkét vádlott bűnösnek volt kimondandó a Btk. 336. §. 4. pontja és a 65. §. szerint minősülő lopás bűntettének kísérletében, mert a vádlottak beismerése szerint beigazolva lett, hogy Schreiber János vádlott 1890 január havában Csernyák Istvánnak Nyitrán a színháztéren álló házában, mint gulyás tartózkodott, s hogy ifj. Strapek István ugyancsak Csernyák Istvánnak rendes napszámosa volt s a házban ennélfogva gyakrabban megfordult, a kettőjük közötti pajtáskodás tehát igy fejlődött ki. Mert továbbá Csádi Alajos tanú erősített vallomása által igazolva lett, hogy ő 1890 január 19-röl 20-ra virradó éjjel őrszolgálatot teljesítvén, a Telegdi- és Káptalan-utczák sarkán levő Sztranszky-féle füszerkereskedés előtt az utczán találkozott előbb Schreiber Jánossal, s az e mögött mintegy 30 lépésnyire haladó ifj. Strapek Istvánnal, kit, minthogy kabátja alatt valamit rejtegetett, megállítván, az kérdésére azt válaszolta, hogy most jön a hid-utczai Weisz-féle korcsmából, hol Schreiber Jánossal együtt a nála levő korsó bort vették. Ez tanú előtt gyanúsnak tűnvén fel, az előlmenő Schreiber Jánost visszaszólította s azután mindkettővel a hid-utczai Weiszféle korcsmába ment, hogy meggyőződjék, vajon a vádlottak csakugyan ott voltak-e. A korcsmához érve, azt már zárva találták, a tanú azonban az ajtót felnyittatván, mindhárman a korcsmába mentek, hol a tulajdonosnő a tanú kérdésére előadta, hogy az üzletet féltízkor este becsukta s igy most nála éjfél utáni egy órakor bort senki sem vett, erre ifj. Sztrapek István közbeszólt, hogy imost vettem öntől 5 liter bort, nem emlékszik már?» A korcsmárosné azonban ismét tagadólag válaszolt. Ekkor a rendőrben azon gyanú támadt, hogy vádlottak nem éppen a Weisz-féle korcsmában követtek el tolvajlást s azért ennek konstatálása végett a korcsmában egy poharat megtöltött és ekkor meglepetéssel vette észre, hogy a korsóban csak borszagú víz volt, mit ifj. Sztrapek István is látva, a korcsmárosné felé fordulva azt mondta : hogy mert ön nekem bor helyett vizet adni ? Ezek után Csádi Alajos tanú vádlottakat a városházára kisérvén, ott Sztrapek István előadta, hogy ő csak Csernyák István