Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXV. kötet (Budapest, 1893)

96 Indokok: Felperes, habár más jogalapon, t. i. a közte és alperes között létrejött vételügylet alapján és más jogczimen, t. i. vétel jogczimén ugyanazt a követelését érvényesiti alperes ellen, a melyet kereseti előadása szerint az alperes ellen folyamatban volt csődben alperes csődtömege ellen a C. a. váltó alapján bejelentett és a mely az A. a. valódisági Ítélettel az uj csődtörvény hatályba lépte előtt valódinak ítéltetett. A kérdés tehát első sorban az, hogy a csődhitelező, kinek követelése az 1840 : XXII. tcz. hatályban léte alatt valódinak ítéltetett, de valódinak elismert követelése a felosztásakor a tömeg elégtelensége miatt kielégítést nem nyert, a csőd megszüntetése után követelésének kielégítése végett minő joglépéseket tehet vagy tartozik tenni ? Ennek a keresetnek elbírálásánál pedig az 1840: XXII. tcz. szabványai az irányadók, mert az uj csődtörvény hatályba lépte tárgyában 1881. évi november 4-én 3328. I. M. sz. a. kiadott rendelet 13. §-ában felsorolvák az uj csődtörvénynek azon fejezetei és szakaszai, a melyek olyan csődpereknél, a melyekben az 1840: XXII. tcz. nek megfelelőleg a valódisági ítélet már meghozatott, alkalmazandók, ezek között azonban a hitelezőknek a csőd megszüntetése utáni jogaikat szabályozó 237. és következő szakaszok felvéve nincsenek. Minthogy pedig az 1840: XXII. tcz. 117. §-a szerint, ha a bukottnak oly vagyona fedeztetik fel, mely a csődtömeghez tartozott volna, vagy ha a csőd megszüntetéséig be nem fejezett perekből háramlik a bukottra vagyon, a csődtömegből teljes kielégítést nem nyert hitelezőnek joga csak arra terjed, hogy az említett természetű vagyonnak a ki nem elégített hitelezők javára a valódisági és osztályozási ítéletek szerint leendő felosztása czéljából zár alá vételét és csődtömeggé alakítását kérheti, a 118. §. szerint pedig, ha a bukottra örökség száll vagy az bártniképen ismét vagyont szerez, a csődperben ki nem elégített hitelezőnek joga csak uj csőd elrendelésének kéréséhez van, ahhoz azonban nincs, hogy az adós ellen a csőd megszüntetése után, a csődtömeg ellen már bejelentett ki nem elégített követelése iránt, habár más jogalapon és jogczimen újra pert folytasson és a nyert ítélet alapján a kielégítést nem nyert többi csődhitelezök kizárásával saját maga