Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXV. kötet (Budapest, 1893)

83 €2 a legczélirányosabbnak tekinthető, a befolyandó vételárából azonban előbb az almási részleltár 796. tétel alatti teher kivételével az összes leltározott hagyatéki terhek és tartozások kiegyenlítését is elrendelni kellett, mivel az örökhagyó ezeket — nevezetesen az összes atyai és saját terheket előbb ezekből, illetve vételárukból kifizetni rendelte, és csak a netalán tehermentes tiszta vételármaradványt rendelte oldalrokonai, tehát felperes részére is egyenlő részekben kiadatni. A leltározott hagyatéki terhek közül az almási részleltár 796. tétele alatti özv. báró Rudics Józsefné követelése czimén felvett 1002 frt 56 krt azonban kivenni kellett, mert nincs kimutatva, hogy ezen összeg mily jogczimen vétetett fel örökhagyó tartozásai közé. Felperes válasziratában a budapesti részleltár 1. tétele alatt felvett 3000 frt készpénzhez még 42,000 frt felvételét is kéri, minthogy azonban a kérelem szintén nem a kellő helyen a keresetben, hanem perrendellenesen csak a válasziratban terjesztetett elő, figyelembe vehető nem volt, annál is inkább, mert alperesek tagadása ellenében különben sincs igazolva; hogy örökhagyó hagyatékában 45,000 frt készpénz volt. Ekként tehát az érvényében fentartott, Zomborban, 1879 szeptember 15-én kelt végrendelet alapján felperes örökrész jutaléka megítéltetvén, hogy örökhagyó hagyatékára nézve a hagyatéki eljárás során vitássá tett örökjog végleg rendeztethessék, még további következményként azt is kimondani kellett, hogy az egyéb összes hagyaték alpereseket, mint kizárólagos örökösöket és hagyományosokat illeti és az egészben részükre ítéltetik meg. Mert az F. alatt csatolt, Zomborban 1879 szeptember 15-én kelt végrendelet alapján érdeklettek, kiket az egyéb összes hagyaték, illetve a G. alatti végrendelet szerint érdeklettekkel — a hagyatéki bírósághoz is annak idején bemutatott az ellenirat és viszonválaszhoz is 1. szám alatt bemutatott, osztályegyességet kötötték és ebben, mint egységes alapon álló osztályos társak örökhagyó hagyatékára nézve, átengedvén a 3. pont szerint a szabadkai határbeli külsőségek vételárából netán fenmaradó tehermentes vételármaradványt az oldalrokonoknak, az osztályt maguk között megejtették. 6*