Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIV. kötet (Budapest, 1893)

55 állásról meggyőződve, azt a postahivatalnak adott válaszában meg is erősítette, azonnal intézkednie kellett volna, hogy a Ph. Mayforth & Comp. czég a valódi tényállásról felvilágosittassék, illetőleg a kérdéses váltó-értéknek általa leendő megküldésével intézkednie kellett volna, hogy a Mayforth czég azon már kifizetett váltót visszaküldje, és hogy a sértett az általa teljesen kifizetett váltó birtokába jusson ; tekintve, hogy vádlott ezt nem tette, hanem a váltót forgatmányával ellátva, továbbra is a forgatmányos czég birtokában hagyta s ez által a sértettet most már kétségtelenül és minden ellenvetést kizáró tudatossággal a másodszori fizetésre való törvényes kényszerítésnek kitéve hagyta, ezen körülményekkel illetőleg tényekkel szemben a kárositási szándék kizárásának és e helyett a tévedésnek mentség gyanánt való felhozatala alaptalannak bizonyult; tekintve ezek után azon körülményt, hogy vádlott mint üzletember, különösen mint kereskedő a váltó természetét és külön sajátosságát ismerte ; tekintve, hogy vádlott igen jól tudta, hogy a kellőleg kiállított és beperelt váltóval szemben a kötelezett részéről előbb teljesített fizetés kifogása csupán a mindenkori felperes ellen használható jogi értékkel ; tekintve, hogy e szerint vádlott tudta azt is, hogy a váltónak a Mayforth czégre forgatása és annak ezen czég általi beperelése után, a sértett hasztalanul hivatkoznék az általa már a forgatás előtt vádlott kezeihez teljesített fizetésre, ezen kifogása, szemben az Ausztriában érvényben levő váltótörvénynek a magyar váltótörvényünkkel e tekintetben azonos rendelkezésére, érvényre nem számolhat és sértettnek a váltókötelezettség aluli felmentését nem eredményezhetné; tekintve, hogy ezek után nem következtethető más feltevés, mint az, hogy vádlott, mindent tudva és előrelátva, a polgári jog formáit ravaszul és egyenes kárositási szándékkal felhasználta arra, hogy saját tartozását, illetőleg tartozásának bizonyos részét minden jog nélkül másnak vagyonával törlesztesse ; tekintve, hogy ezen tények lánczolatában a Btk. 379. §-a alá eső csalás valamennyi ismérve ki van merítve;