Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIV. kötet (Budapest, 1893)

15 vonatkozó felebbezett részét megváltoztatja ; felpereseket kerese­tüknek az özvegyi jog korlátozására vonatkozó részével elutasítja és kimondja, hogy az I. r. alperest az id. Tóth József hagyaté­kának özvegyi haszonélvezete felperesekkel szemben korlátlanul megilleti. Indokok: Az elsöbiróság ítéletének azt a részét, melyben az elsöbiróság Tóth Juliannát a hagyatéki vagyonból kielégítettnek feltétlenül kimondotta, a Tóth Rozália kielégittetése kérdésében ennek föesküt itélt, az iooo frtra nézve az ujabb Ítélet hozását mellőzte és felpereseket a 150 forint elvont haszonra vonatkozó keresetükkel elutasította, az elsöbiróság megfelelő indokaiból hagyatik helyben és azért, mert a Tóth Rozália kielégítését az £. a. okirat nem bizonyítja; a kielégítés eszközlése nélkül pedig az örököstárs ifj. Tóth József a Tóth Rozália örökségi jutalékát meg nem szerezte, ama perdöntő körülményre nézve tehát az elsöbiróság egyéb bizonyíték hiányában helyesen alkalmazta a föesküvel való bizonyítást : minthogy azonban azt a felperesek is elismerték, hogy Tóth Rozália öröklési igényére nézve teljesen kielégítve nem lett: ennéfogva arra az esetre, ha a nevezett ré­szére megítélt főesküt le nem teszi s ennek következtében a hagyatéki vagyonnak öt illetendett 1/3 része az ifj. Tóth Józsefre száll, a nevezettnek javára az apai örökségből kielégítetlenül maradt 300 frt járandóságát a tulajdonjog bekeblezésével egyide­jűleg biztosítani, illetve az elsöbiróság Ítéletét ennyiben kiegészí­teni kellett. Az 1000 frt felperesekre a budapesti kir. itélö táblá­nak 36604/90. sz. a. hozott végzésével jogerősen átruháztatván, erre vonatkozóan itélethozásnak helye nincsen. Végre I. r. alperes a hagyatéki javakat özvegyi jogánál fogva jogszerűen és jóhiszeműen haszonélvezte és haszonélvezi, és ennél­fogva elvont haszon megtérítésére nem kötelezhető. Az özvegyi jog kérdésében az elsöbiróság Ítéletének megváltoztatásával azért utasította el a kir. ítélő tábla a felpereseket keresetüknek erre vonatkozó részével, mert az ideiglenes törv. szab. 16. §. szerint az özvegyi jog megszorítását csak a leszármazó egyenes örökösök követelhetik ; felperesek pedig mint az egyik örökös ellen végre­hajtási zálogjogot nyert hitelezők ebben a tekintetben nem jog­utódai, tehát az özvegyi jog korlátozására kereseti joggal nem bírnak.

Next

/
Thumbnails
Contents