Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIV. kötet (Budapest, 1893)

233 Alperes beismeri ugyan, hogy lakását Tolcsemerröl OlejnokMajdenba tette át, ez által azonban még nincs igazolva az, hogy alperes a szerződésbeli kötelezettségnek eleget nem tehet, illetve, hogy a szerződés be nem tölthető, ennek beigazolása előtt pedig az A. a. szerződés érvénytelennek ki nem mondható, miért is az elsőbiróság ítéletének megváltoztatásával felpereseket keresetükkel elutasítani, a perköltséget azonban a per körülményeinél fogva kölcsönösen megszüntetni kellett. (1891 nov. 25. 9625. sz. a.) A m. kir. Curia: A kereset tárgyára vonatkozólag a kir. tábla ítélete megváltoztattatik és az elsőbirósági Ítélet hagyatik helyben oly értelemben, hogy a peresfelek közt Kis-Szebenben 1887 július 27-én létrejött szerződés megszűntnek mondatik ki és alperes annak tűrésére köteleztetik, hogy felperesek a tolcsemeri 45. számú és a csipkési 16. számú tljkvekben bejegyzett ingatlanokra a tulajdonjogot az alperes javára eszközölt tulajdonjogi bekebelezés törlése mellett a maguk javára végrehajtásilag bekebeleztethessék. A perköltségre vonatkozólag azonban a kir. itélő tábla rendelkezése hagyatik helyben. Indokok: Az A. alatti szerződés szövege nem hagy fen kétséget az iránt, hogy a felperesek oly czélból és azon feltétel alatt ruházták át a fentjelzett ingatlanok tulajdonjogát az általuk e szerződés tartalma szerint is a szokásos ellátás fejében gazdául szolgálatukba fogadott alperesre, hogy őket holtukig kiszolgálja, vagyonukat hiven és szorgalmasan kezelje, s alperes az által, hogy a szerződést elfogadta és kézjegyével ellátta, ezen viszontszolgáltatás gyanánt kikötött kötelezettségek teljesítését elvállalta. Alperes elismervén, hogy felpereseket elhagyta s Tolcsemerröl eltávozva, más községbe tette át lakását, ezzel be van bizonyítva, hogy alperes nemcsak megszegte a szerződés által reá rótt kötelezettséget, hanem annak teljesítését lehetetlenné is tette, mert a szerződésszerű személyes szolgálat tételére végrehajtás utján nem kényszeríthető. Már pedig oly esetben, a midőn a szerződés teljesítése a szerződésszegő fél részéről ennek cselekvénye miatt lehetetlenné vált, kétségtelen joga van a másik félnek arra, hogy a szerződés felbontását, illetve hatályának megszüntetését követelhesse.