Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIV. kötet (Budapest, 1893)

tott tárgyalás alkalmával Butykay Jánosné sértettnek meg riem esküdtetése tárgyában hozott végzés ellen bejelentett semmiségi panaszát elvetette, megsemmisíttetik; az a része pedig, mely Antoni Pálné vádlottra vonatkozik, helybenhagyatik. Ellenben Antoni Pál vádlottra vonatkozólag mind a két alsóbb fokú bíróság ítélete megváltoztatik, s ezen vádlott a vád alól felmentetik. Indokok: Tekintve, hogy a bűnvádi eljárásban «alaki semmiség» forog fen mindannyiszor, valahányszor a bíróság valamely akár hivatalból teljesítendő vagy a felek kívánatára elrendelendő és foganatosítandó oly intézkedést mellőz, illetőleg annak elrendelését vagy megtagadja, esetleg hallgatólag elmulasztja, melynek mellőzésével a törvényhozásban irányadónak tekintett vagy pedig a hol, mint minálunk, a bűnvádi eljárás nincs törvény által szabályozva, (a szokásokban), a joggyakorlatban elfogadott elvek folyamányakép kifejlődött alapfelfogás szerint a valódi tényállás kiderítése lehetetlennek vagy fölötte megnehezitettnek tartatik ; akár pedig viszont oly intézkedést rendel el, illetőleg foganatosít a bíróság, a melytől a fentebb kifejezett eredmény bekövetkezése van feltételezve, illetőleg oly eredmény előállta vélelmeztetik, mely a valódi tényállásnak kiderítésére, esetleg a megfelelő törvénynek alkalmazására szolgáló lényeges garantiák valamelyikét megsemmisíti vagy megcsorbitja ; tekintve, hogy a kir. törvényszék azon intézkedése, hogy Butykay Jánosné sértettet vallomására nem esküdtette meg s annálfogva a vádbeli hamis eskü bűntettének kiderítésére vonatkozó s a fenálló eljárási törvényes gyakorlat szerint a vád szempontjából lényeges rendelkezést nem alkalmazott: az imént kifejezett sarkalatos elvekbe ütközik ; tekintve, hogy a bíróságnak ezen semmivel sem indokolt mellőző rendelkezése azon nagy horderőnél fogva, a mely az ily egyszerű mellőzésnek elvi alapjára való visszavezetésével és általánosításával összekötve van, kétségtelenül és szükségszerűen semmiségi esetet képez ; tekintve, hogy e szerint a kir. ügyész helyesen jelentett be semmiségi panaszt: ennélfogva a semmiségi panaszt elvető kir. itélő táblai itélet vonatkozó részét meg kellett semmisíteni ; tekintve azonban, hogy a concret esetben a valódi tényállás