Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIV. kötet (Budapest, 1893)

n8 hogy csak ennyi fizettetett a felperes illeték-egyenérték tartozására, felperesnek ioo frt erejéig történt károsodása e szerint bizonyítva van. Kérdés e perben csak az, köteles e alperes felperesnek a 100 frt kárt megtéríteni E kérdés elbírásánál lényegesnek tartja a kir. járásbíróság azon körülményt, hogy alperes önhatalmúlag vette el felperes pénztárából a 150 frtot, ha ezt alperes nem teszi, hanem a felperes részére felvett 150 frtot felperes pénztárába kötelességszerüleg elhelyezi, akkor módjában állott volna felperesnek illeték-egyenérték tartozását kifizetni, pénz helyett azonban a foglaláskor, mint ezt a tanuk vallják, csak alperes kötvényei lévén a pénztárban, fe'peres kénytelen volt tűrni a foglalást s kötvényeinek elárverezését, ennek folytán szenvedett kára vissza vezethető ezek szerint alperesnek arra a jogtalan tényére, hogy ő a vallásalapból kapott 150 frtot a nélkül, hogy ezen összeg neki kölcsön adatott volna, magának megtartotta és saját czéljaira fordította, alperes jogtalan ténye és felperes tényleges kára közötti ok és okozati összefüggésnél fogva e szerint alperest 100 frt tőkének s 150 frt után a felvétel napjától 1886 szept. 15-töl járó kamatoknak megfizetésére kellett kötelezni. Annak az alperes részről védelmül felhozott körülménynek, hogy kötvényeit Faltrauer Antaltól magához váltotta, mivel a kereset alapját nem a kötvények, hanem a kártérítés képezi, csak ugy lenne erre a perre befolyása, ha felperes a kérdéses 150 frtot alperesnek kölcsönbe adta volna, ez esetben ugyanis ez a kölcsön mint egyúttal felperes ténye is lett volna oka az illeték-egyenérték tartozás ki nem fizethetése folytán a kötvények lefoglalásá nak és elárverezésének, tehát közvetve a követelt kárnak is, de mint fentebb már érintve volt, ilyen kölcsönügylet felperes és alperesek közt létre nem jött. A kötvények árverezéséből befolyt 50 frt felperes tartozásának törlesztésére fordíttatván, a tényleges kár csak 100 frtot tesz ki, azért felperest 100 frt tökén felüli keresetével elutasítani kellett. A szegedi kir. ítélő tábla : az elscbiróság Ítéletét megváltoztatja s felperest keresetével egészben elutasítja. Indokok: Kártérítést csak az követelhet, a ki bizonyítja, hogy másnak jogtalan cselekménye vagy pedig vétkes mulasztása folytán kárt szenvedett s kárát elhárítani képes nem volt. A fenforgó