Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIV. kötet (Budapest, 1893)

III sem a következetes bírói gyakorlat nem kívánja azt, hogy a tettes által jogtalanul keresett vagyoni haszon eléretett légyen, de megkívánja mind a törvény, mind a gyakorlat, hogy az erőszak, illetve fenyegetés, az erőszakolt, illetve fenyegetett személyt valamely cselekvésre vagy tűrésre kényszeritette legyen. Jelen esetben az nem történt, S. H. egyetlen lépést nem tett a vádlott által kívánt cselekvés teljesítésére, nem fizetett. És bár az F. a. levél szerint R. Gy. által 20 frt egyességi összeget kínált vádlottnak, ez ajánlatot nyilván nem a fenyegető levelek hatása alatt tette, mert ezek későbbi keletűek, mint R. levele, és mert utóbbiban magában is azzal van indokolva az ajánlat, hogy senki se mondhassa, hogy S. mem uriasan bánt vele*. Ezek szerint tehát a zsarolás vétsége bevégzettnek nem tekinthető. De fenforog a zsarolás vétségének kísérlete, mert vádlott a Btk. 350. §-ának egyik ismérvét, a fenyegetést megvalósította. Az 1. B. 4. sz. a. levelek, illetve levelezőlapok ugyanis oly leleplezéseket helyeznek S. ellen kilátásba, a melyek alapos félelmet kelthettek benne jó hírnevének és családi békéjének megzavarása iránt. Végre indokolandó az is, miért nem minősítette a kir. ítélő tábla a cselekményt a Btk. 351. §. szerint, holott az 1. n. sz. a. levélben vádlott a nyomtatvány által való közzététellel is fenyegetőzött. E §. nem volt alkalmazható, mert az A. a. levél nem S.-hoz, hanem R.-hoz volt intézve, s igy voltaképen ettől függvén, hogy az S. tudomására jusson-e vagy nem, az utóbbi ellen közvetlenül intézett fenyegetésnek nem tekinthető. A büntetés kimérésénél súlyosítónak vétetett azon körülmény, hogy vádlott egy tisztán polgári jogi természetű, tehát bíróságilag érvényesítendő követelés fizetése végett követte tl a büntetendő cselekményt, súlyosító továbbá a használt eszköz (levelezőlapok), melyek nagyobb nyilvánosságuknál fogva a félelmet fokozni alkalmasak, súlyosító végre a fenyegetésnek kilenczszer való ismétlése és az abban mutatkozó megátalkodottság. Enyhítő körülménvekül a kir. ítélő tábla az elsöbiróság ítélete indokaiban felhozottakat fogadta el. (1892 jan. 25. 22161. sz. a.) A m. kir. Curia: A kir. itélö tábla ítéletének azon megállapítása, mely szerint vádlottnak az a cselekménye, hogy 1890. évi október 29-én R. Gy.-höz intézett levelében S. H. becsületsértő