Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIV. kötet (Budapest, 1893)

78 adomány-okmányával igazolva van, hogy alperes mint Ivanits Alajos jogutóda ennek 949/83. sz. adomány iránti kérése alapján az «Anna» védnevü b.-telekre nézve adományt nyert, mely ezen bíróságnak 1580/84. számú végzése alapján a btkv. XII. kötete 183. lapján be is iktattatott, miután azonban a keresethez 87. alatt csatolt és alperes által nem kifogásolt bányakapitánysági határozattal bizonyítva van, hogy Sigmond Lajosnak a 2—57. a. szabadkutatási terület körei ugyanazon térre terjednek, melyre az Anna b.-telek adományoztatott, igazolva van továbbá, hogy Sigmond Lajos hivatkozott kutatási jogai idösbek az alperes adományozás alapjául szolgált szabadkutatási jogosítványánál, ennélfogva tekin­tettel a b.-törv. 70. §-ára, mely szerint az adományozás a régibb jogositványnyal birt megszerzett jogai sérelmére nem szolgálhat, az alperes részére törvényellenesen történt adományozást érvény­telennek s az ennek folyományában eszközlött btkvi iktatást tör­lendőnek kellett kimondani. Alperesnek a birói hatáskör iránt emelt kifogása figyelembe vehető nem volt, mivel az adományozás körüli vitás magánjogi igények tekintetébeni intézkedés a btkv. 61. és az 1871 : XXXI. tcz. 21. §. 2. tétele által a bíróság hatásköréhez van utalva. Alperesnek az Anna b.-telek adományozása jogszerűségére felhozott azon érvelése, hogy az ennek alapul szolgált s az Ivanits Alajos tulajdonát képezett 1944//. 1882 számú A. a. szabadkuta­tásnak az I. r. alperes 653—883/II—II. alatt szabadkutatásait meghaladó idösbsége képezné, a b.-kapitányságnak 87. alattiban foglalt jogerős határozatával szemben figyelembe azért sem ve­hető, mert az Anna b.-telek ugy a B., mint a 13. alatti okmá­nyokból kitetszőleg nem az 1944—82. számú, hanem a 896/83. szám alatti szabadkutatási jogosítvány alapján adományoztatott, ez pedig I. r. felperesnek 653—883. sz. szabadkutatásainál a számok különbözetéből kitetszőleg is későbbi, de e mellett az A. alatti alperes állításának igazolására nem szolgálhat, mert az A. alatti szabadkutatás alapján nem is alperes, hanem Sigmond Alajosné nyert Zsigmond védnéven adományt. De mellőzendő volt alperesnek azon védekezése is, hogy az adományra alapul szolgált az 1279/CXV. számú szabadkutatási jogosítványa is, mely szintén idősb a felperes szabadkutatásánál;

Next

/
Thumbnails
Contents