Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIII. kötet (Budapest, 1892)
66 szerződés közül joghatály melyiknek tulajdonítandó ? Erre vonatkozólag: minthogy az A. a. szerződéssel a Zverdán férj. Peszkár Anna és Nikolás szül. Folye Anna közötti jogügylet végleg szabályoztatok, s igy az bevégzett ténynyé vált, kétségtelen, hogy az előbb megnevezett e jogügylet tárgya felett többé rendelkezési joggal nem birt, ő tehát alperes részére ujabb szerződés kiállítására jogosulatlan volt. De jogosulatlan volt alperes is e szerződés elfogadására, mivel elleniratában világosan beismeri, hogy az A. alatti szerződés az ő közbenjárása mellett állíttatott ki, a neje és Peszkár Anna közötti jogügylet tehát az ő tényén is alapulónak levén tekintendő, azt egyoldalulag megváltoztatni jogában nem állott. Ezekből bizonyos, hogy a Zverdán férj. Peszkár Anna s alperes közt, a kereseti ingatlanra vonatkozólag létrejött szerződés kiállítása körül, mindkét szerződő fél rosszhiszemüleg járt el; e szerződés ennélfogva hatálytalan és minthogy felperesek a kereseti ingatlanra vonatkozó tulajdonjogukat a keresethez A. és B. a. mellékelt okiratokkal kimutatták: az, s az annak folyományát képező birtok és elvont haszonvétel részükre az elsőbiróság által helyesen ítéltetett meg. = Állandó gyakorlat, hogy a telekkönyv roszhiszemüen szerzett jogok védelmére nem szolgálhat. Hasonló ügyben Dtdr r. f. XXII. 142. lapon is megítéltetett az előbbi vevő tulajdonjoga, valamint Dtdr u. f. XXIII. 311. lapon. 15A háborított birtokháboritási keresettel felléphet akkor is, ha nem az ingatlannak tényleges birtokbavétele, hanem terményeinek önhatalmú elvitele által történt háboritás ténye, tehát nem az ingatlan maga, hanem az elvitt termény képezi a kereset tárgyát. (1892 június 2. 3729. sz. a.) A kolozsvárvidéki kir. járásbíróság özv. Roba Györgyné s társa felpereseknek, Roba Juon és társa alperesek ellen birtokháboritás s jár. iránti perében következőleg itélt: