Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIII. kötet (Budapest, 1892)
&3 megállapított kielégítési sorrendből kihagyassék, az ítélet ily értelemben volt hozandó. Ezt előre bocsátva, a keresetnek hely adandó volt, mert a kereset tárgyát képező 161 frt 36 krnyi árvatári követelés 1834 márczius i-én keletkezvén, a követelési jog, miután e követelés annak keletkezése óta a hitelező által 32 év óta keresetileg nem érvényesíttetett, elévült. Az a körülmény, hogy a kérdéses követelés 1858 augusztus 30 án a földvári 276. sz. tjkvben zálogiogilag bekebele2tetett, az elévülést nem akasztotta meg, mivel a követelésnek jelzálogi bekeblezése egymagában nem oly joglépés, mely a követelésnek érvényesítését is magában foglalja, hogy pedig az elévülés az adós által teljesített kamatfizetéssel, tőketörlesztéssel vagy más módon félbeszakittatott volna, bizonyítva nincsen. Az a tény továbbá, hogy a szóban levő követelésből egy korábbi sorrendi tárgyalásnál 115 frt 87 1/2 kr. sorozás és kifizetés végett bejelentetett, az elévülés kérdésére befolyással nem bir, mivel ama tárgyalás 1879-ben tartatott meg, a mikor már az eléévülés bekövetkezett. Elévülvén tehát a követelési jog, a követelés is megszűnt. * = Állandó gyakorlat, hogy az elévülést csak a követelés érvényesítését czélzó joglépés és illetve az adós általi elismerése szakítja meg. — Dtár r. f. III. 140. 1., IX. 97 1., XXIII. 254.1., XXVIII. 98. 1. 14. A midőn a tulajdonos ingatlanát egymás után két személyre ruházza át, a tulajdonjog, hacsak roszhiszemüség be nem bizonyittatik, azt illeti, ki annak bejegyzéséért előbb folyamodott. Ha azonban az utóbbi szerző közbenjárása mellett létesült az előző ügylet, ugy az utóbb történt szerzés, mint roszhiszemü, hatálytalan. (1892 június 2, 5222. sz. a.) A nagykikindai kir. törvényszék: Dr. Oprean Nesztor ügyvéd által képviselt Folye Gligor és társa felperesnek, Hálik Tivadar