Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIII. kötet (Budapest, 1892)

28 jogosultsága megállapítandó volt, mert D. J., H. J. és G. R. tanuk egybehangzó vallomásával kétségtelenül bebizonyította, hogy a keresetben felsorolt hozományi ingókat férje házához vitte s igy azokat, a mennyiben vissza nem kapta volna, mi hogy meg­történt, alperesek nem bizonyították, törvénynél fogva vissza­követelheti. A hozományi ingók értékére nézve a prdts 237. §-ához képest "felperesnek a becslő eskü volt megítélendő, mert a követelés jogos­sága bizonyittatott, az összeg bizonyítására nézve pedig más bizonyíték rendelkezésre nem áll, szabadságában állván felperes­nek a becslő esküt az ítéletben megállapítottaknál kisebb értékre is letenni, egyúttal kimondandó volt, hogy a mennyiben felperes e szabadságával élne, az értékkülönbözet a marasztalási összegből levonandó lesz. A hozományi követelésből 21 frtra nézve felperes azért volt keresetével feltétlenül elutasítandó, mert B. G. és K. J. tanuknak vallomásával begyözetett, hogy felperes F. J.-nak 38 frttal adósa volt, a periratokhoz csatolt adóslevélen levő nyugta szerint pedig ezen tartozásra 21 irtot felperes helyett néhai férje fizetett s igy hozományából 21 frtot ezen fizetésben megkapott. 150 frtra nézve elsőrendű alperesnek póteskü volt Ítélendő s a per kimenetele ezen eskü le vagy le nem tételétől is volt függővé teendő, mert alperesek felperesnek azon tagadásával mely szerint az ökrök árá­ból néhai férjétől 150 frtot nem kapott, M. J. tanú vallomásával részbizonyitékot szolgáltattak s miután ennek kiegészítésére alpe­resek a pótesküt elsőrendű alperes által felajánlották, az ennek megítélendő volt. A kamat azért ítéltetett meg csak a kereset indítása napjától, mert hozomány után kamat törvény szerint nem jár s igy annak követelésére a hozományt követelő csakis a kereset indításával nyer jogot. A kir. Curia: A kir. táblának ítélete a kereset föérdemének felebbezett részében megváltoztatik és az elsőbiróságnak elutasító ítélete hagyatik helyben. Indokok: A nem nemes férj özvegye az örökösöktől ingósá­gokból álló női hozománya értékének megtérítését az 1840: VIII. tcz. értelmében csak azon feltétel alatt követelheti, ha a hozó-

Next

/
Thumbnails
Contents