Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIII. kötet (Budapest, 1892)

2Ó2 donosi minőségénél fogva alperes jogosítva volt az ő nevén álló részt megterhelni ; tekintve továbbá, mikép azon kérdések elbírálása, vajon alperes a kereseti ingatlanokra nézve helyesen helyszineltetett vagy nem, részbeni tulajdonosul, s illetve, hogy az A. egyezség alapján a kérdéses jutalékra minő jogokat érvényesíthetnek felperesek az alperes, ellen ezen bíróság hatáskörébe nem tartozik, s e kérdések tisztázása nélkül határozat a módosított kereseti kérelem iránt sem hozható, ezeknél fogva felpereseket keresetükkel elutasítani kellett. (1890 november 3. 5726. sz. a.) A győri kir. itélö tábla: a kir. járásbíróság Ítéletét megváltoztatja és alperest kötelezi, miszerint a boltahidai 5. sz. tljkvben 4- 1 —11. sorszám alatt felvett ingatlanokra C. 4980/889. sz. végzéssel bekebelezett zálogjogi követelés fedezetéül 450 frt tőkét s jár. birói letétbe helyezzen. Indokok: Alperes nem tagadta az A. alatt csatolt tárgyalási jegyzőkönyv tartalmának valóságát. Miután pedig ezen jegyzőkönyvben oly nyilatkozatot állított ki felperesek javára, a melynek alapján ezek a tulajdonjogot a boltahidai 5. számú tljkvben + 5., 88., 159., 231., 255., 348., 370. és 409. hrsz. ingatlanokra és az 532. hrsz. ingatlanok öt illető fele részére nézve megszerezhetik és miután alperes azt sem vette tagadásba, hogy ő ezen ingatlanokat az A. a. kelte után, 1889 szept. i-én 450 frt erejéig megterhelni engedte, ennélfogva, tekintettel arra, hogy a nyilatkozatból folyólag alperes az ingatlanokat ezen teher nélkül adván át, miután ezen bekebelezés által felperesek jogaikban hátrányt szenvedhetnek, az ellen alperestől megfelelő biztosítást követelni jogosítottak, tehát a mennyiben ezen biztosítás a bekeblezett összeg és kamatainak birói kézhez letétele által elérhető, az erre irányuló keresetnek helyt adni, alperest a letétbe helyezésre kötelezni kellett. (1891 szept. 11. 351. sz. a.) A m. kir. Curia: A neheztelt Ítélet megváltoztatásával az elsöbiróság ítélete hagyatik helyben indokolása alapján és még azért is; mert a kérdésben forgó ingatlan még nem képezvén felperesek telekkönyvi tulajdonát, ily körülmények között a kereseti kérelemhez jogosultsággal nem birnak.