Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIII. kötet (Budapest, 1892)

196 kereseti váltóra való írásával Varga Józsefet megbízta, de e tanú vallomása felperes pótesküjével kiegészíthető részbizonyitékot nem képez, mert felperes válasziratában maga adta elő, hogy az aláírás keletkezésénél s így a megbízás adásánál jelen nem volt; habár ezek szerint a tanuk vallomásával a vitás ténykörülmény igazolást nem nyert, mégis az elsőbiróság ítéletének megváltoztatásával a sommás végzést alperes irányában továbbra is hatályában fentartani kellett, mert alperes a kinált esküt arra, hogy nevének a kereseti váltóra leendő aláírására mást meg nem bízott, nemcsak hogy el nem fogadta, hanem az azzal való bizonyítást ellenezte ; már pedig tekintve, hogy váltói kötelezettség a V. T. 105. §-a értelmében meghatalmazott által eszközlött aláírás alapján is vállalható, a kinált esküt a prts. 172. §. d. pontja értelmében tartozott volna alperes elfogadni; mert aláírása hamisnak csak abban az esetben tekintethetnék, ha annak eszközlésével mást sem bizott meg ; az aláírásnak alperestől való származása tehát határozottan megtagadottnak nem tekinthető. (1891. évi márczius 17. 7488. szám alatt.) A kir. Curia: A másodbiróság ítéletének megváltoztatásával, az elsőfokú bíróság ítélete hagyatik helyben. Indokok: Felperes maga azt adja elő, hogy alperes a kereseti váltón levő kibocsátói és forgatói aláírásokat nem maga tette, hanem nevének aláírására Varga Józsefet hatalmazta meg. A most nevezett tanú, valamint Oberader Ferencz tanú is bizonyítják ugyan, hogy a. kereseti váltóra alperes nevét, ennek felhívására Varga Józsefet irta s alperes a neve előtt szemlélhető keresztvonásokat sajátkezüleg tette. Az ily módon tett váltónyilatkozat azonban váltójogi hatálylyal nem bir ; mert a fentebbi tényállásból kétségtelen, hogy Varga József alperes nevét a kereseti váltóra nem mint meghatalmazott, hanem mint egyszerű néviró irta s ehhez alperes keze keresztvonását csatolta ; minthogy pedig a váltótörvény ugy a kibocsátói, mint a forgatói minőségben tett váltónyilatkozathoz, a meghatalmazott által történhető aláírás kivételével, a mely eset itt fen nem forog, az illető kibocsátó nevének aláírását (V. T. 3. §.5. pont), a forgató nevének pedig a váltó hátára vezetését (V. T. 10. §.) irja elő: alperesnek a jelzett módon tett váltónyilatkozatai