Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIII. kötet (Budapest, 1892)

XVII í ap XXXI. FEJEZET. A csalás. ii. Sikkasztás vagy csalás? ... ... ... ... __. ... ... ... .... 56 54. A ki ingatlanát kettőnek egy időre bérbe adja, követ-e el büntetendő cselekményt? __. ... ... _._ ... .__ ... ... ___ ... 183 86. Ingatlan másodszori eladása nem büntetendő akkor, ha az első vevő által fizetett vételár neki visszafizettetik-... ... — ... ... 289 90. A csalás véghezvitele megkezdésének kérdéséhez.__ ... 305 XXXII. FEJEZET. Okirathamisitás. 51. Okirathamisitás ... ___ ... .__ ... — ... ___ 170 86. Ingatlan másodszori eladása nem büntetendő akkor, ha az első vevő által fizetett vételár neki visszafizettetik.-. ... ... ... ... 289 93. Hamis adásvételi szerződés készítése azon esetben ís megállapitja a Btk. 401. §-ába ütköző magánokirathamisitást, ha a hamis szerződés csak az illetékkiszabási hivatalhoz nyújtatott be. — Hamis okirat készítése, ha a fenálló jog érvényesítésére használtatik fel és így anyagi jogsérelmet nem okoz, nem büntettetik ._ ... — 312 XXXVI. FEJEZET. Más vagyonának megrongálása. 74. A magánlaksértés és a vagyonrongá!ás bűncselekményeinek egymáshoz való viszonyához — ... ___ ... ___ ... .__ ... ... 248 85. Más kutyájának lelövése mint idegen dolog megrongálásának vétvétsége ... ... ... ._. — ... ... .... ... ... ... ... ... 287 XLII. FEJEZET. A hivatali és ügyvédi büntettek és vétségek. 87. Hivatali sikkasztás, elkövetve az által, hogy a közhivatalnok a befizetett adópénzt nem a befizető, hanem az ő hitelezője javára irta. — Habár vádlott hosszabb időn át folytatta is a sikkasztást, de az mégis csak egy rendbeli sikkasztást képez azért, mert a vádlott a részletekre fel nem osztható egységes hivatali hűség megszegésével követte el ... ... ... ... ... ._. .._ ... ... ___ ... 292 Kihágási büntető törvénykönyv. 20. A zárgondnok nem a közjog által — közjogi czélokra hivatott — hanem a magánjog által magánjogi czélokra alkotott közeg. — Az ennélfogva sem hatóság, sem a hatóságnak tagja, sem pedig annak közege, hanem csakis a magánfelek magánjogi vitás érdekeik biztosabb megóvása végett ezek számára rendelt képviselő, tehát a perben álló feleknek a törvényben meghatározott körben közös képviselője. — A Kbtk. 46. §-ában foglalt határozmány tehát a Döntvénytár, uj folyam XXXIII. ^