Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIII. kötet (Budapest, 1892)

157 fen, bizonyíték hiányában felmentendőnek találtatott a gondatlanságból elkövetett emberölés, illetve súlyos testi sértés alól. A károsultak kártérítési igényeikkel a polgári rendes perutra utaltatnak. (1891 május 13. 439. sz. a.) A budapesti kir. ítélő tábla: A kir. törvényszék ítéletét megváltoztatja, bűnösnek mondja ki R. Józsefet a Btk. 290. §-ába ütköző, a 291. §-a szerint büntetendő emberölés vétségében és a Btk. 310. §-ába ütköző súlyos testi sértés vétségében és azért a Btk. 96. és 91. §-ainak alkalmazásával hat (6) havi fogházra és behajthatlanság esetén tíz (10) napi fogházzal helyettesítendő 100 forint pénzbüntetésre itéli, egyebekben helybenhagyja. Indokok: Az eljárás adatai szerint vádlott a fiumei pályaház területén építendő raktárhelyiség talapzási munkálatainál, mint fökömüves a közvetlen felügyelettel levén megbízva, gondatlanságból vagy hanyagságból tűrte, hogy az ásatási munkálatok: 1. nem felülről lejtősen lefelé, hanem alulról felfelé, 2. ilyen munkálatok legelemibb szabályai, de a közönséges óvatosság ellenére is a vállalkozó mérnök kifejezett utasítása ellenére is duczolás nélkül teljesíttessenek. Ugyancsak gondatlanságból vagy hanyagságból tűrte azt is, hogy egy nagyterjedelmü kődarabnak általa rendelt eltávolításánál a kellő elővigyázati rendszabályok elmulasztassanak. így történt, hogy 1888. évi szept. 5-én a szóban levő munkaterületen földomlás következett be és az ott dolgozó T. Péter és S. Natale munkásokat súlyosan megsebesítette. T. másnap meghalt s halálát a 4. n. sz. a. bonczolási jegyzőkönyv szerint a beomlás előidézte feltétlenül halálos sérülések okozták. S. szintén súlyos sérüléseket szenvedett, melyeknek gyógyítása a 11. n. sz. a. orvosszakértői vélemény szerint 40—60 napi tartamot vett igénybe. A földbeomlás és a testi sértések, illetve a halál közötti okozati összefüggés ilyképen teljesen bebizonyítva levén, csak az lehet kérdés tárgya, mennyiben terheli vádlottat felelősség a munkálatoknál bekövetkezett balesetért. Vádlott azzal védekezik, hogy a duczolást elrendelte, de parancsait a munkások nem teljesítették. E védekezése azonban nem fogadható el. Tekintve ugyanis a felügyelői tisztével járó, rá különösen gondosságot hárító kötelességeket, nem volt szabad