Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIII. kötet (Budapest, 1892)

III elsőbiróság által is osztott azt a felfogását, hogy az «a meta» ügyleteknél nem feltétlenül szükséges, hogy maga az a megállapodás, melynél fogva a megkötendő ügyletekre nézve a szerződő felek közt alkalmi egyesülés keletkezett, a tőzsdén jött légyen létre, hanem elegendő, ha a szerződő felek az egyes ügyleteket közös megállapodás folytán a tőzsdén kötötték közös számlára, a kir. itélő tábla magáévá nem teheti, mert ily módon az illetékesség tekintetében ügydöntő körülmény háttérbe szorulna, s a következmények szolgálnának az előzmény meghatározásának alapjául. Minthogy pedig a választott bíróság illetékessége következtetések utján nem, hanem csak az 1881. évi LIX. tczikk 94. §-a aJ—eJ pontjaiban felsorolt adatok és bizonyítékok alapján állapitható meg, minthogy ebből folyólag a felperes által a birói illetékesség szempontjából kínált s az elsőbiróság által megítélt az a főeskü, hogy «a kérdéses (t. i. az A. alattiban felsorolt) ügyletek nem a tőzsdén vagy gabnacsarnokban jöttek létre, közös megállapodás folytán, közös (a meta) számlára, illetve, hogy a felperes külön számlájára eladott zabügyletre vonatkozó megállapodás sem a tőzsdeteremben, sem a gabnacsarnokban nem jött létre», részint azért nem alkalmazható, mert alperes azt, hogy az egyes ügyletek kivétel nélkül a tőzsdén köttettek, a tárgyalás során kifejezetten beismerte, másrészt pedig az, hogy az ügyletek közös számlára köttettek s mint ilyenek érvényben fenállanak-e, az ügy érdemére tartozó kérdést képez, ez ekkép helytelen irányban kinált s alperes által el sem fogadott főeskünek le nem tétele a választott bíróság illetékességét mint következményt meg nem állapithatja, minthogy végre az egyedül döntő arra a körülményre, hogy a többször említett alkalmi egyesülés iránti megállapodás a tőzsdén jött létre, felperes sem az esküt ki nem terjesztette, holott alperes ennek ellenkezőjére az esküt letenni késznek nyilatkozott, sem ez irányban egyéb bizonyítékot nem szolgáltatott, hiányzik a törvényes alap arra nézve, hogy a fenforgó kereset elbírálása a budapesti áru- és értéktőzsde választott bíróságának illetékessége alá tartozóknak kimondathassék. Tekintve már most, hogy a választott elsőbiróság alperes illetékességi kifogásának elvetésével oly szabálytalanságot követett ei, mely miatt Ítélete az 1881: LIX. tcz. 96. §. ej pontja alapján