Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIII. kötet (Budapest, 1892)

109 Indokok: Alperes kifejezetten beismerte, miszerint a per tárgyát képező 34000 mmázsa május—júniusi tengeri és 16000 mm. tavaszi zab eladására vonatkozó ügyletek közte és felperes közt közös «a meta» számlára, az 5000 mm. tavaszi zab eladására vonatkozó azonfelüli ügyletek pedig felperes saját számlájára lettek megkötve. Ezen beismerésével szemben alperest felperes tagadásával szemben annak bizonyítása terhelte, hogy a kérdésben forgó ügyletek felperes beleegyezésével már le lettek bonyolítva. Alperes szerint ezen lebonyolítás akként történt, hogy a 34000 métermázsa tengeri eladási ügyletek 1891 okt. 26-án 6 frtnyi áron, a 16000 mmázsa zab eladási ügyletek 1892 jan. 15-én 16 frt 20 krnyi áron felperes beleegyezése folytán alperes által saját számlájára lettek átvéve, az 5000 mm. felperes számlájára eladott tavaszi zabból 3000 mmázsa felperes által folyó évi január 15-én Kobrák Mór ügynök által 6 frt 10 krnyi áron lett lebonyolítva, a fenmaradó 2000 mm. pedig ugyanakkor 6 frt 20 krnyi ár mellett szintén alperes által saját számlájára átvéve. A megállapodás megtörténtét alperes Czobel Manó és Kohn Lipót tanuk által akarja bizonyítani. A hivatkozott lanuk közül azonban Kohn Lipót, mint alpeTesi czég tulajdonosának fivére, felperes kifogása folytán tanúságtételre nem bocsátható, a tanuként kihallgatott Czobel Manó ügynök tanúvallomása által pedig az alperes által vitatott megállapodás egyáltalában nem bizonyittatott. A felperes saját számlájára kötött zabügyletböl 3000 métermázsának felperes által történt lebonyolítását alperes a 3 /. alatti ügynöki kötjegygyel akarta bizonyítani. Ezen bizonyítékot azonban figyelmen kivül kellett hagyni az okból, mert eltekintve attól, hogy ezen kötjegy tartalmából annak felperes ügyletére vonatkozása ki nem tűnik, főkép az okból, mert alperesnek az érdembeli tárgyalásoknáli előadásai szerint ezen 3000 métermázsa zab felperes általi realisálása hol 1891 aug. 17-én, hol folyó évi január 15-én történt, a kötjegy pedig 1891. évi augusztus 17-én kelt. Minthogy ezek szerint az alperes által megkísérelt bizonyítás nem sikerült, a főeskü általi bizonyítás pedig csak az esetben lett volna alkalmazható, ha a bizonyítani akaró alperes ezzel felperest