Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIII. kötet (Budapest, 1892)
95 magasat: ezen kérdés eldöntésére a szakértői vélemény volt szükséges s az ügy, ezen becsű eredményétől feltételezetten elbírálandó. Jóllehet a bíróságot a szakértők véleménye nem köti, jóllehet másrészt a szakértők többsége Adler és Éltető a két kép értékét a már lefizetett 50 frt tiszteletdíjnál kevesebbre teszik, a mennyiben Adler Mór szakértő véleménye szerint a két kép 30 frtot, Éltető Béla szakértő szerint pedig 50 frtot ér, az Ítélet alapjául mégis Gaál József szakértő véleménye volt veendő, ki a két kép értékének megállapítására vonatkozólag csakis az iparilag űzött munkadijt veszi kiindulási pontul s igy a két kép értékét, beszámítva a szükséges nyers anyagot is, 80 frtra becsüli ; mert ezen szakértői vélemény az egyedüli, mely nagy mü- és tárgyismeretet tanusit s mely állításait helyesen meg is indokolja. Ezen szakértői vélemény kiegészítéséül ítéltetett a prts 237. §. alapján felperes részére a becslő eskü, mely eskü csak ezen 80 frt öszszegre volt megítélendő, mert ezen becsérték, melyre az eskü leteendő, a szakértői vélemény és a per tárgyalása során felhozott tények és körülmények által valószínűvé tétetett. Egyidejűleg megengedtetett felperesnek, hogy ezen összeget az eskü letétele alkalmával leszállíthassa, minek természetes következménye, hogy alperes csak a leszállított s az esküvel megerősített összeg megfizetésére volt kötelezendő. (1891 febr. 21. 1045. sz. a.) A győri kir. ítélő tábla: Az elsöbiróság Ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével egészben és feltétlenül elutasítja. Indokok: Felperes saját beismerése szerint az alperes részére készített két arczképért alperes által 50 frttal dijaztatott. A kihallgatott szakértők közül a bírósági és az alperesi szakértők indokolt véleménye szerint a két kép értéke 50 frtra sem tehető teljesen; felperesi szakértő ugyan a kidolgozásban hibákat észlelve és a képeket mübecsnélkülieknek s a rajzolók által készíttetni szokott képek közt is közepes helyet elfoglalóknak jelentve ki, azok összértékét 80 frtra teszi. Nem volt azonban ezen szakértőnek értékmeghatározására, szemben a másik két szakértő véleményével, döntő suly helyezhető, mert ezen szakértő a becsérték, illetve a számitható munkabér megállapításánál a verseny kizárását, tehát oly körülményt is tett mérlegelése tárgyává, mely a képek általános értékének megállapításánál figyelemre méltat-