Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIII. kötet (Budapest, 1892)

9' hozzá többé nem megy, mert utálja öt, mert van neki más férfia; söt arra szólította fel férjét, hogy ez is szerezzen más nöt magának, ha pedig nem talál, akaszsza fel magát ; tekintve, hogy vádlott ennyi és ily sértő elutasítások után sem szűnt meg reményleni s ujabb kísérleteket tenni, söt azon cselhez folyamodott, hogy kis leányuk hirtelen meghalását színlelje neje előtt, ezzel bírva reá azt, hogy házához visszatérjen, a minek azonban csakis azon eredménye lett, hogy az asszony az állítás alaptalanságáról meggyőződvén, vádlott ujabb ostromai daczára ismét eltávozott; tekintve, hogy 1891 aug. 3-án mindketten békéltetés végett a lelkész elé levén felhiva, vádlott már reggel elment nejéért, együtt indultak a lelkészhez, de ezt otthon nem találván, távozás közben neje újra kijelentette, hogy a lelkészhez is hasztalan járnak, mert ö ennek a szavára sem hajt és kibékülni nem fog, vádlott tehát ezen kísérletét is meghiúsulva látván, az utczán elváltak, azonban kevés idő múlva hazatérőben véletlenül ismét találkozván, vádlott nejéhez csatlakozva, ezt újból kérte és ostromolta, hogy térjen vissza hozzá és gyermekeihez, ez azonban nemcsak tagadó feleletet adott, hanem kijelentette, hogy inkább meghal, mintsem hozzá visszatérjen ; tekintve, hogy ezek folytán vádlottnak minden kérése és kísérlete kimerítve és meghiúsulva levén s belátván, hogy nejének elhatározását megingatni nem képes és minden utánjárása sikertelen maradt, kétségtelenül megállapítható, hogy vádlott lelki állapotának izgatottsága ezen egymás után következett események és visszautasítások által a legerősebb felindulássá fokozódott s a halált okozó lövéseket, ily lelki állapotban, előleges megfontolás nélkül intézte nejére. Bizonyítja ezt Szegszárdi Gyula tanúnak azon vallomása, hogy midőn a második lövés után vádlottat kérdezte : mit cselekedett ? ez annyira izgatott volt, hogy őt meg nem ismerte, holott egymással régóta ismerősök voltak ; bizonyítja továbbá Balázs Piri Félix rendőrnek azon vallomása, hogy midőn nyomban a lövések után vádlottat letartóztatta, ez igen zavart volt s ugy látszott, hogy nem volt teljesen eszénél; támogatja ezen bizonyítékot Mülle Ferencz kereskedősegédnek azon vallomása is, hogy midőn vádlott a revolvert vásárolta, igen zavart