Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXII. kötet (Budapest, 1892)

i6 alá helyeztessék és ellene rövid idő múlva a csőd el is rendeltessék, ebből következtethető, hogy az illető kereskedő fizetéseit már a végrehajtások foganatosítása alkalmával megszüntette. 51. A Btk. 359. §-ába ütköző sikkasztás tényálladéka megállapítható a nélkül is, hogy a végrehajtást szenvedett ellen az árverés megkiséreltetett volna. 2. Ha a birói zár alá vett dolgot nem a végrehajtást szenvedett, hanem más idegeniti el, akkor nem a Btk. 359. §-ába, hanem a Btk. 368. §-ába ütköző büncselekvény tényálladéka forog fen. (1892 január 15. 3710. sz. a.) A szegedi kir. törvényszék: Molnár Ádám és neje Zakó Mária vádlottakat a szentesvidéki takarékpénztár kárára elkövetett, Molnár Ádámot a Btk. 359. §-ába ütköző 356. §. szerint minősülő s a 92. §. alkalmazásával sikkasztás vétségében, Molnár Ádámnét a Btk. 359. §-ába ütköző s a 356. §. szerint minősülő sikkasztás vétségében vétkesnek kimondja s ezért Molnár Ádámot a Btk. 359. § a alapján két napi és Molnár Ádámnét a Btk. 359- §"a alapján egy napi fogházbüntetésre itéli. A Btk. 359. §-ában meghatározott hivatalvesztést és politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését a Btk. 54. §. alapján mindkét vádlottnál mellőzi. Indokok: Molnár Ádám és Molnár Ádámné vádlottak, egyezöleg a vizsgálat adataival, a végtárgyalás alkalmával beismerték, hogy az ellenük a szentesvidéki takarékpénztár javára 1889 okt. 9-én foganatositott végrehajtás alkalmával lefoglalt és összesen 156 frtra becsült ingóságokból Molnár Ádám a végrehajtási jkv 14. t. sz. a. lefoglalt s 150 frtra becsült 50 pár csizmát, és Molnár Ádámné a 7. t. sz. a. sorolt s 4 frtra becsült egy fényezett fali tükröt s a 9. t. sz. a. 2 frtra becsült egy aranyozott keretű fali képet eladták. S habár vádlottak azzal védekeznek, hogy a Molnár Ádám által eladott tárgyak elhalt fiuknak Molnár Sándornak és a Molnár Ádámné által eladottak a nevezett vádlottnak jogos tulajdonát képezték, kik az iránt igénypert is támasztottak, sőt