Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXII. kötet (Budapest, 1892)

8 tositott előjegyzést hatálytalannak nyilvánítani s alperest ezen előjegyzés törlésének tűrésére kötelezni. Jóllehet a jelen per elbírálásánál valóban irányadóul szolgáló csődtörv. 27. §-ának az volt a czélja, hogy a fizetések megszüntetése vagy a csödkérvény beadása után a közadós vagyona az összes hitelezők kielégítésére szolgáló oly alapot képezzen, melyből sem a közadós semmit el ne idegenithessen, sem egyes hitelező el ne vonhasson, s igy, habár a csődtörvény 27. §-ának 2 ik pontja a közadós jogcselekvényéről szól is, a törvénynek nem lehet azon értelmet adni, hogy ez által a végrehajtási, illetve jelen esetben az előjegyzési kényszer utján kieszközölt biztosítás megtámadhatása ki legyen zárva, de ha a csődtörv. 27. §-ának 2-ik pontja akként értelmeztetnék is, hogy csak a közadósnak jogcselekvénye által nyert kielégítés, illetve biztosítás támadható meg, még akkor sem lenne a végrehajtás, illetve az előjegyzés utján nyert kielégítés avagy biztositásnak megtámadása kizártnak tekinthető, mivel valamint a végrehajtásilag lefoglalt követelés átruházásával a végrehajtás szenvedett jogcselekvényeit a végrehajtási eljárás helyettesíti ugy a végrehajtásilag, mint a telekkönyvi előjegyzés által nyert kielégítésnél avagy biztositásnál a végrehajtást szenvedett közadósnak jogcselekvénye a végrehajtási, illetőleg jelen esetben az előjegyzési eljárás által helyettesitettnek tekintendő s igy alperes czégnek e részbeni kifogása figyelembe nem vétethetett: mégis, miután a fentebb idézett §. a megtámadáshoz feltétlenül köti ki, hogy annak, a ki kielégítést vagy biztosítást nyert, ennek elfogadásakor a csődnyitási kérvény beadásáról illetve a fizetések megszüntetéséről, azon esetben pedig, ha a jogcselekvény a csődnyitási kérvény beadását, illetőleg a fizetések megszüntetését megelőző 15 napon belől keletkezett s ez által a közadós valamelyik hitelezőjének olyan biztosítást vagy kielégítést adott, melyhez annak általában vagy akkor még joga nem volt, az adósnak a hitelezőket károsító szándékáról tudomása volt, alperes czég pedig felperesnek ama kereseti állítását, hogy közadós az ő fizetési képtelenségét 1888 decz. 17-én vagyis a telekkönyvi előjegyzésnek 1888 decz. 19-én megtörténte előtt tudomására hozta alperes czégnek, továbbá, hogy 1888 decz. 18-án közadós alperes czégnél egyezségi kísérleteket tett: tagadásba vette.