Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXII. kötet (Budapest, 1892)

XIX XXVI. FEJEZET. A lopás. 6. Ha vádlott a sértettnek kulcscsal bezárt kamrájába hamis kulcs alkalmazásával hatolt be, mely nem az ezen kamra ajtajának, hanem a saját szobája ajtajának zárjához tartozott, a cselekmény a Btk. 336. j. 4. pontja szerint minősül. — Ugyanazon álkulcscsal több izben elkövetett lopás.-. ... ... ... —- ... —- --- --- 19 22. A «bemászás» fogalom meghatározásához. — A hivatalból üldözendő lopás esetében az, vajon a közvetlenül károsított kivánja-e vádlottak megbüntetését vagy nem, ugy a bűnösség megállapítására, valamint a büntetés igazságos kimérésére vonatkozólag teljesen indifferens —- ... ... -~ ... - ... ... ... --- --- SS 48. A cselédkönyv, mely pénzértékkel nem bir, a Btk. értelmében lopásnak tárgyát nem képezheti ... ... ... ... ... - 158 80. 336. *j. 3. pontja ... ... ... 245 93. A szolgálati viszonyon mit sem változtat az a körülmény, hogy a munkáért nem idő szerint, hanem darabonként járt ki a fizetés 28S XXVII. FEJEZET. A rablás és zsarolás. 10. Zsarolás vagy személyes szabadság megsértése? — Különbség az elkövetett cselekvény oka és czélja közt... 2S 70. A zsarolásnak a Btk. 350. ^-ában meghatározott ismérvei szerint nem kell a kényszerítésnek feltétlenül előidézni azon eredményt, hogy valaminek cselekvése, eltűrése vagy elhagyása valósággal bekövetkezzék ; e szerint a bevégzett zsarolás tényálladékához nem szükséges az, hogy a tettes erőszak vagy fenyegetés által az elérni óhajtott, teliát czélul kitűzött vagyoni hasznot valóban elérte légyen, hanem elegendő már az is, ha a tettes már magát a kényszerítő erőszakot, illetőleg fenyegetést, vagyoni haszonszerzés czéljából tettleg használta 221 84. Idegen ingó dolognak nyomban öklelődzés után, futás közben erős rántással történt elragadása nem a rablást, hanem a lopást állapítja meg. Rablás nem forog len, mert a kérdéses «kirántás», "kiragadás* nem képez az ember teste ellen intézett oly erőszakot, mely a megtámadottat a megtámadó hatalma alá helyezve, azt akarata megvalósításának képességétől az ellene kifejtett nagytokú feltétlen erőszak (vis absoluta) által megfosztotta. Zsarolás szintén nem állapitható meg, mivel a tettes nem akaratelhatározására hatni, hogy őt ily módon kényszerítse az átadásra ... ... ... ... ... ... 257 XXVIII FEJEZET. A sikkasztás, zártörés és hűtlen kezelés. 3. A Btk. 339. 5-aba ütköző sikkasztás tényálladéka megállapítható a nélkül is, hogy a végrehajtást szenvedett ellen az árverés meg-