Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXII. kötet (Budapest, 1892)

XVI Lap VII. FEJEZET. Magánosok elleni erőszak. 72. A Btk. 175. §-ában foglalt «csoport»-hoz négynél több egyén kívántatik ... „„ ... ._. __. ... ... ... _._ ... ... 222 X. FEJEZET. A személyes szabadságnak, házjognak, továbbá a levél és távirdai titoknak közhivatalnok általi megsértése. 47. Btk. 193., 195., SS- — — — — .-- — — — — — 154 XIV. FEJEZET. A szemérem elleni büntettek és vétségek. 49. Erőszakos nemi közösülés és súlyos testi sértés eszmei halmazatban, tiz éves leányon elkövetve ... ... — .__ ___ 165 XVII. FEJEZET. A rágalmazás és becsületsértés. 57. Ugyanazon helyen és időben, ugyanazon lélekállapot megszakitlan folyamatában használt több rágalmazó és meggyalázó kifejezés, a megsértett egyént megillető becsülésnek csupán több részből álló cselekvőség általi, lényegben azonos megtámadására irányzott egy cselekményt képez ..... ... ... .__ ... ... — — 186 66. Állami hivatalnoknak nyilt levelező lapon való fenyegetése azzal, hogy bizonyos követelés meg nem fizetése esetében, mint olyan, a ki tartozásának nem tesz eleget, nyilvánosan a hírlapokban ki fog tétetni, rendszerint becsületsértő fenyegetést állapit meg még az esetben is, habár a tisztviselő a fenyegetőnek csakugyan adósa lenne 212 69. A büntető-törvények életbeléptével megszűnt a sértett félneK az 1867. okt. i-én 733. sz. a. kiadott igazságügyminiszteri rendelet 2-ik pontjában biztosított az a joga, mely szerint hivatalos tetteire vonatkozó rágalmak miatt is a közvádló mellőzésévé' léphetett fel. — Sajtóvétség elévülése hat hónap alatt — __. __. ... 218 93. A rágalmazás létrejön, ha a mást valamely büntetendő cselekmény elkövetésevei vádoló nem is tudja, hogy azon tény, a melyet ő másról állit, valótlan, illetőleg ha a vádoló a vád tárgyává tett valótlan tényt valónak tartotta volna. Abban ugyanis, hogy a tettes egyenesen és határozottan vádolt valakit büntetendő cselekmény elkövetésével, mely állítása, illetőleg vádja valótlannak bizonyult, ha nem forog fen az egyenes és rosszhiszemű elferdités, vagyis a ráfogás és ha e szerint nincs megállapítva a Btk. 225. §-ában meghatározott bűntett: a cselekmény a valódi tényállásnak a feljelentés előtti átvizsgálása és megítélése körüli hanyagságot, illetőleg vakmerőséget valósítja meg, a «culposus hamis vád», illetőleg a Btk. szerint a rágalmazásnak a 260. §-ához szükséges eszmei elemét létrehozza. — Több külön rágalmazó, vagy becsületsértő állítás-