Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXII. kötet (Budapest, 1892)

110 tett beismerő vallomását visszavonta, de azt kellően indokolni nem tudta, habár a volt vádlott társak és tanuk a vizsgálat során tett terhelő vallomásokat a végtárgyalás alkalmával módosították és vádlottnak cselekményét jóhiszemünek akarják feltüntetni : mindezek daczára a kir. itélő tábla figyelembe véve 4. rendű vádlott ellenében a vizsgálat során tett beismerő vallomásával, a volt vádlott-társaknak és tanuknak a vizsgálat során tett terhelő vallomásával, valamint a bűnügy egyéb adataival bizonyítottnak találta, hogy tudta azt, hogy az általa megszerzett gabonanemüek — — birtokába lopás, illetve sikkasztás utján kerültek, miért is vádlottat tekintettel az általa jogtalanul megszerzett gabonanemü nagyobb mennyiségére, az orgazdaság bűntettében mondotta ki bűnösnek. 4. rendű vádlott büntetésének kiszabásánál mint enyhítő körülményeket tekintetbe vette a kir. itélő tábla büntetlen előéletét, hogy az okozott kár jóvá tétetett és hogy a bűntársak a büntetéstől menekültek, mig ellenben sulyositóképen a megszerzett gabonanemüek nagyobb értékét és hogy a bűnös cselekményt hosszabb időn át folytatta. (i8qi május 12. 132. sz. a.) A m. kir. Curia : A kir. itélő tábla ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. I * * = A fentihez hasonló jogelvet mondja ki a Dtár u. f. XXIV. köt. 79. sz. a. közölt határozat. — Jogt, Közi. 1892. 14. sz. *'>••' <> 33. A Btk. 70. §-a szerint tetteseknek tekintendők mindazok, kik a büntettet vagy vétséget együtt vagy közösen követik el s e szerint oly esetben, midőn a büntetendő eredmény okozására többen működtek közre, nem szükséges, hogy ezek mindegyike önállóan megvalósitsa a teljes tényálladékot, hanem mindegyik, a kiben a tettes akarat megvolt és ezenfelül oly tettes cselekedetet is hajtott végre, a mely által a végeredményben létesült büntetendő cselekmény egyik alkotó részét foganatosította, ezen közre-