Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXII. kötet (Budapest, 1892)

102 résre nézve az ítélet vonatkozó részének megváltoztatásával szintén az aláírás valódiságára vonatkozó eskütől volt ugyanazon okokból, mint a másik két váltónál, függővé teendő, s az egyes eskük letétele esetére a jogkövetkezmények ezen Ítélet rendelkező része szerint szabatosan meghatározandók. Nem érdemelhetnek figyelmet elsőrendű alperesnek azok a kifogásai sem, a melyeket felperes kereseti jogának érvényesítése ellen, ennek forgatmányának szinlegességéből, valamint a melyeket a közte és a váltó kibocsátója között a váltó kiállításakor létrejött jogviszonyból és az ugyanazzal létrejött megállapodásból kifolyólag kifogásaiban felhozott; mivel ugy a forgatmány szinlegessége, mint a kibocsátó mint a harmadik személylyet fenálló jogviszonyból eredő kifogások, felperes irányában csakis ennek rosszhiszeműségének bebizonyítása esetében volnának érvényesíthetők. Alperes állította ugyan felperes rosszhiszeműségét, de azok a bizonyítékok, a melyekre a rosszhiszeműség bizonyításánál hivatkozott, annak bizonyítékául nem szolgálhatnak. Török A. felhívott tanú kihallgattatását az nem akadályozhatná ugyan, hogy mint kibocsátó a kereseti váltókon szintén kötelezettséget vállalt, miután felperes öt be nem peresítvén, perben nem áll, s így az 1868. évi LIX. tcz. 192. §-a mellőzési okai irányában fen nem állanak, de a tanuk részére együttesen szövegezett kérdőpontok szerint utóbb megnevezett tanú nem oly tények tanúsítására hivatott fel, melyekből felperesnek a rosszhiszeműségét megállapító körülmények tudására következtetni lehetne, hanem általában véve felperes tudomásának bizonyítására, s így tanúnak vallomása csakis az ő subjektiv meggyőződésén alapulhatna, s mint ilyen bizonyítékul nem szolgálhatna s ezért kihallgatása nem rendelhető el. Ezek szerint elsőrendű alperesnek, kifogásai figyelembe nem jöhetvén, mindhárom váltó alapján mint azok elfogadója az egész kereseti követelés és annak kamata megfizetésére kötelezendő volt. (1890 deczember 17. 8749. sz.)> A kir. Curia: A másodfokú bíróságnak neheztelt ítélete helybenhagyatik. Indokok: Popa Moisze George alperesnek az elsőbiróság ítéletében szövegezett eskütől feltételezett marasztalása 400 frt és 4^8 frtra nézve az elsőbiróság által, 600 frtra nézve pedig a