Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXII. kötet (Budapest, 1892)

*4 letét: Sallai Jánost és Széki Istvánt azon bűntett tettestársának mondja ki, mely bűntett által Gáspár János a megjelölt helyen és időben életétől erőszakosan megfosztatott. A cselekmény minősítését illetőleg azonban mindkét alsóbb fokú bíróság ítélete meg volt változtatandó. Mindkét alsóbb fokú bíróság az eljárás adatainak megfelelöleg helyesen állapította meg hogy a bűntársak előzetesen állapították meg a merénylet elkövetését. Mindkét bíróság valónak fogadta el Sallai Jánosnak a csendőrök előtt tett azon állítását, hogy Gáspár János megölése esetére Széki István egy akó bort, Szabó Mihály pedig 50 frtot és egy akó bort ígért, valamint, hogy Széki az igért akó bort meg is adta. Mindkét bíróság bebizonyitottnak fogadta el, hogy a bünszövetkezettek a véghezvitel eszközeit magukhoz véve, a forralt bűntett azonnali véghezvitelének elhatározásával együtt mentek a Kútvölgybe és ott lesbe állva várták a számításuk szerint arra jövendő Gáspár Jánost. Mindkét alsóbb fokú bíróság egyenlően elfogadja azt is, hogy Gáspár János ugy a mint a bűntársak ezt előre látták, a Kútvölgy felé haladva, az ott lesben volt czinkosok által leüttetett és életétől megfosztatott. A különbség a két alsóbb fokú bíróság ítélete között ez utóbbi tekintetben csak az, hogy míg az elsőfokú bíróság azt fogadja bebizonyitottnak, hogy mindhárom bűntárs tettleg sújtott az áldozatra, a másodfokú bíróság ezen ténykörülményt Széki István ellen nem fogadja el bebizonyitottnak. Ezen utóbbi különbséget mellőzve s a mindkét bíróság által egyaránt elfogadott tényállást az ennek megfelelő megjelölésbe foglalva: a büntettet elkövetők között két bérelő és egy bérelt jelentkezik; az elkövetés módját illetőleg pedig a lesből való megölés «az orozva megölés» esete valósult meg. Ezen két mozzanat mindegyike ha elemeire osztva vétetik szemügyre, már abstrakt voltában is azt mutatja, hogy külön-külön mindegyik csakis egy hosszabban tartó, beható, részletes fontolgató, számító tevékenység és működés eredménye lehet. Szóval a • bérgyilkosság* épugy mint az «orgyilkossági, a bűntett elemeinek helyes megfigyelésből vont helyes következtetés szerint, soha sem képezheti a fenálló törvényekben foglalt megkülönböztetésnek megfelelő «szándékos emberölést*, hanem az ezen módon