Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXI. kötet (Budapest, 1892)

6; tátott szelvény ugyanazonosságát megállapította, a kifizetést megtagadta és magát a szelvényt visszatartotta. Midőn Balogh Károly vádlott a takarékegylet ezen eljárásáról értesült, a kezei közt levő üzleti részjegyet s annak el nem választott 17 drb szelvényeit egy 1888. évi okt. hó 13-án kelt s Klein Emánuel álnév alatt 1888. évi november 8-án Sátoraljaújhelyben Balogh Béla, a vádlott testvére által postára tétetett, ajánló levélben a takarékegylet-szövetkezet igazgatóságához azon kérelemmel küldte be, hogy az üzleti részjegyet értékesítse és a pénzt Klein Emánuel névre poste restante Sátoralja-Ujhelybe küldje meg. A takarékegylet igazgatósága a beküldött üzleti részjegyet és annak szelvényeit a rendőri hatóságnak szolgáltatta át. A vizsgálat és végtárgyalás nyomán kiderített azon tényállás mellett a kérdés tárgyát csupán az képezi, hogy vádlott ezen beismert cselekménye sikkasztást avagy jogtalan elsajátítást képez-e ? Sikkasztást az követ el, ki a birtokában vagy birlalatában levő idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja vagy elzálogosítja. Megkívántatik a sikkasztáshoz, sőt annak egyik leglényegesebb alkateleme az, hogy a dolog a tulajdonos tudtával, akaratával jöjjön a sikkasztó birtokába. S hogy jutott jelen esetben vádlott az üzleti részjegy birtokába. A tulajdonos tudta és akaratával ? Nem. Hanem ugy, hogy Fegya György hivatali szolga az általa talált részjegyet neki átadta, hogy ö azt az illető elvesztőnek, ha jelentkezik, adja at. Miután pedig vádlott ezen részjegy átvételére jogosítva nem volt, elfogadandó, hogy ö tévedésből jutott a részjegy birtokába, miután pedig vádlott ezen tévedésből birtokába jutott részjegyet Q—10 hónapon át magánál tartotta, azt csakis eltulajdonitási czélzattal tehette, sőt tette is, miután pedig ehez joga nem volt, vádlott cselekménye a Btk. 367. §-ában meghatározott jogtalan elsajátítás vétségnek volt minősítendő, mert másnak tulajdonát képező részjegyet, mely tévedésből jutott birtokába, jogtalanul elsajátította, ezzel mint sajátjával rendelkezett. A büntetés kiszabásánál a Btk. qz. §-ának alkalmazását indokolja vádlott büntetlen előélete, továbbá, hogy cselekményéből kár senkire sem háramlón és töredelmes beismerése. 5*