Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXI. kötet (Budapest, 1892)

3i tőnek nem találta és az e részben kihallgattatni kért alperesi tanuk kihallgatását sem rendelte el, mert alperes az A. a. belépési nyi­latkozatnak nem tagadott aláírásával feltétlen il tagjává vált fel­peres szövetkezetnek és tekintettel arra, hogy a szövetkezet és tagjainak kölcsönös jogait és kötelezettségét egyedül a keresk. törv. s az ezen törvénynek megfelelöleg alkotott alapszabályok szabályozzák, Beke Lászlónak állítólagos szóbeli ígéretei felperest abban az esetben sem kötelezik, ha a tanuk vallomása által tel­jesen bebizonyíthatók lennének. Mindennek daczára azonban elutasitandónak találta a kir törvényszék felperest keresetévei. A D. alatti felperesi alapszabá­lyok 15. §-a értelmében ogyanis a szövetkezeti tagok azon ked­vezményt, hogy törzsbetétüket heti részletekben fizethetik, csak abban az esetben vesztik el, ha 2 havi részletfizetés elmulasztása esetében a befizetések teljesítésére irásbelileg felhívatnak s az írásbeli felhívás után egy hó eltelik a nélkül, hogy a részletfize­tések teljesíttetnének. Az alapszabályok ezen rendelkezésém-k megfelelóleg tehát felperesnek állolt volna kötelességében bebizonyítani azt, hogy alperest a részletfizetések teljesítésére irásbelileg felhívta, ezt azonban alperes tagadásával szemben nem bizonyította. Az e kérdés bizonyítására kihallgattatni kert Enyedy Bertalan és Cserepka Károly tanuk kihallgatását a kir. törvényszék nem rendelte el, mert ezen tanuk vallomásával be lenne ugyan bizo­nyítható az intölevelek tömeges szétküldése, de nem lenne bizo­nyítható azon döntő körülmény, vajon alperes a felperes állítása szerint is t g\szerűen feladott nyill levelet kézhez vette-e és mikor. De nem alkalmazhatta a kir. törvényszék e ténykörülmény bizo­nyítására a fiieskü által való biionyitást sem, mert a föeskü a prts 230. §-ának ellenére csak a végiratban kinaltatott és így mint elkésetten alkalmaztatni kért bizonyíték az ítélet meghoza­talánál alkalmazható nem volt. Mindezek figyelembe vétele mellett az előrebocsátott írásbeli felhívás, mint a kereseti jog nélkülözhetlen előfeltétele bizonyítva nem lévén, felperes keresetével pusztán annak időelöttisége miatt elutasítandó volt. Alperest viszonkeresetével azért utasította el a kir. törvény-

Next

/
Thumbnails
Contents