Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXI. kötet (Budapest, 1892)

15 lalja, hogy továbbá Vona János ellen az elsőbiróság által fel­hozottakon kivül nem csak az, hogy ez a vádlott is önmagát feljelentette, hanem a vizsgáló biró előtt tett beismerő vallomása, mely szerint maga mondotta, hogy «egyszerre mentünk neki és fogtuk meg», az ölési cselekedetben való tettleges közremű­ködését bizonyítja s a bizonyítási eljárás adatai az iránt sem engednek kételyt, hogy a cselekményt vádlottak «együtt és közö­sen' követték el és igy a Btk. 70. §-a alapján az elsőbiróság helyesen nyilvánította őket tetteseknek, a kir. ítélő tábla a kir. törvényszék Ítéletét indokainál fogva helybenhagyja. (1891 június 8. 18750. sz. a.) A m. kir. Curia: Tekintve, hogy Vona Istvánnak azon cseleke­dete, mely szerint a vele együtt vádlott öt testvérét felhívta, sőt ezek némelyikének vonakodása és ellenvetése után is őket reábirta, hogy a mostoha anyjuk, özv. Vona Jánosné által ellenük foly­tatott peres és végrehajtási ügyeknek egyezség ntjáni kiegyen­lítése végett a hevesi kir. járásbírósághoz mindnyájan együtt menjenek, továbbá Vona Istvánnak Stand Miklós ügyvéd, valamint Viányi Ferencz és Vég Julianna előtt ismételve kifejezett azon fenyegető nyilatkozata, hogy mostoha anyjukal 1 minden áron* s további várakozás nélkül, a perlekedésnek véget kell vetniök: kétségtelenül bizonyos erőszakosságra irányuló hajlamot s test­véreiben ily eröszakossági inger felköltésére irányuló, habár egy­élőre még határozatlan és homályos czélzatot tüntet fel ; tekintve, hogy ezen előzményekből a többi vádlott-társak is belátták és tudták, hogy a mostoha anyjukkal czélba vett talál­kozásnak a különben is kevés kilátással biztató egyezség nem sikerülése esetén komolyabb következményei forraltainak; tekintve, hogy valamennyi vádlott, midőn az előbb nevezett testvér felhívása folytán s kétségtelenül eröszakoskodási indulattal Pélyre haza térve, együtt indultak mostoha anyjuk lakására, ezt elíbb nem találva honn, eltávoztak, azonban mostoha anyjuk hazaérkezése után újból mindnyájan és együtt annak lakásába mentek ; tekintve, hogy midőn mostoha anyjuk az egyezkedést vissza­utasította a nélkül, hogy előlegesen összebeszéltek volna, Vona Istvánnak azon felhívására mo emberek, ha nem egyezik, üssük

Next

/
Thumbnails
Contents