Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXI. kötet (Budapest, 1892)

6 egy részének lakásul való használata megtiltatott volna, illetve, hogy a szerződésben ily kikötés foglaltatnék; tagadta továbbá a vitatott mellékszerződés létrejöttét. Miután pedig felperes azt, hogy a bérlemény természetével és rendeltetéseivel ellenkezőleg használtatnék alperes által, valamint azt, hogy az általa vitatott mellékszerződés az állított formában és a főszerződés kiegészitésekép létrejött volna, mivel sem igazolta, keresetével elutasítani kellett. A szakértők kézbenjöttével eszközölt helyszíni szemle eredménye ugyanis azon ténye alperesnek, hogy a bérleménynek egy az utczára nyiló bolthelyiségét lakásul használja, a szakértők többsége által a bérlemény természete és rendeltetésével ellenkezőnek nem találtatott. A bírósági és alperesi szakértők véleménye szerint ugyanis péküzlet folytatásánál, tekintettel különösen az éjjeli munkára, szükséges és általában szokásos is, hogy a sütő, esetleg üzletvezetője az üzletben, vagy azzal lehetőleg összeköttetésben álló helyiségben lakjék. A bérlemény tehát — a péküzlet czéljára adatván ki — az által, hogy alperes annak egy részét lakásul használja, rendeltetés ellenesen nem használtatik, hogy pedig alperes e czélra az utczára nyiló bolthelyiséget veszi igénybe, az felperes javára figyelembe azért nem jöhet, mert a szakértők egyhangúlag megállapították, hogy a bérleményben más lakásul használható helyiség nem találtatik. A bírósági és alperesi szakértők tudomása szerint továbbá alperes közvetlen elődje is ugyanazon feltételek alatt bírta a bérleményt, sőt alperes által előzőjét terhelő tartozás is átvétetvén, minden tekintetben ennek utódjaként jelentkezik, annál is inkább, mert felperes mivel sem igazolta, hogy alperes a bérleményben való lakástól világosan eltiltatott volna. A mi pedig a vitatott mellékszerződést illeti, a kihallgatott tanuk csak azt igazolták, hogy alperes a felperes háztulajdonos utólagos felhívása folytán késznek nyilatkozott a bérleményben birt lakással felhagyni. Ezen nyilatkozat azonban a szerződés kiegészitésének nem tekinthető, mert annak alapján ugyan felperes alperesnek a lakástól való eltiltását, de nem a bérszerzödés