Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXI. kötet (Budapest, 1892)

2 nal eladta, a bevett pénzt saját czéljaira elhasználta, és az áruk fejében a sértett czégnek mit sem fizetett ; tekintve végül, hogy az áruk megrendelésekor használt és a sértett czég által bemutatott levelező lapok oly modorban van­nak irva, mely a kereskedők közt rendszerint használtatik és igy alkalmasak voltak arra, hogy a sértett czégben azon hitelt keltsék fel, hogy a megrendelések egy kereskedelmi üzlettel biró és egy hitelképes egyén által tétettek; minthogy tehát ezen adatokkal megállapítva van, hogy vádlott a sértett czéget azon czélból, hogy magának jogtalan vagyoni hasznot szerezzen, a többszöri megren­delésekkel ravasz fondorlattal tévedésbe ejtette és tartotta és ez által a czégnek vagyoni kárt okozott, a kir. itélő tábla az első­biróság ítéletének megváltoztatásával Valder Albert vádlottat a Btk. 379. §-ába ütköző és a Btk. 380. §-a szerint büntetendő csalás büntette miatt bűnösnek mondotta ki, a büntetés megállapításánál azon súlyosító körülménynyel szemben, hogy a kár megtérítésére vádlott beismert vagyontalansága folytán kilátás nincsen, a bün­tetlen előélet, a számos tagból álló család és a nyomasztó vagyoni helyzet mint nyomatékos enyhítő körülmények szerepelvén, a kir. itélő tábla a 91. §. alkalmazását indokoltnak találta. A m. kir. Curia : A budapesti kir. itélő tábla ítélete indo­kainál fogva, vádlott bűnösségére nézve azonban még azért is helybenhagyatik : mert vádlott a kérdéses megrendeléseket, az üzlettel bíró kereskedőknél szokásos alakban tévén, ezzel külső látszatát használta a valóval ellenkező azon ténykörülménynek, mintha ő rendes üzletet folytató kereskedő lenne ; továbbá, mert vádlott a kérdéses árumegrendelések alkalmá­val csőd alatt állott s ezen lényeges körülményt a megrendelé­sekben nemcsak elhallgatta, hanem sőt a megrendelés fentebb kiemelt formájának czélzatos használata által annak ellenkezőjét tényleg mintegy állította és igy a kárositottat — ennek elhatározása leglényegesebb indokául szolgáló körülményre vonatkozólag téve­désbe ejtette ; végre, mert vádlott tudatával bírt annak, hogy mint csődben levő és fizetésre képtelen személy a panaszló czég által neki hite­lezer dö áruk értéke megfizetése iránti kötelezettségének nem fog megfelelhetni.

Next

/
Thumbnails
Contents