Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXI. kötet (Budapest, 1892)

XVI Lap kiterjed, hogy a cselekvőség megkezdésekor valamennyi tettestársnak személyes jelenléte a véghezvitel szinhelyén sem szükséges és mégis a törvény 70. §-ának teljesen megfelelőleg tettestársaság állapítandó meg azon közreműködő ellen is, a ki, habár előzetes összebeszélés nélkül érkezve a bűntett elkövetésének színhelyére, s eredményében látva vagy felismerve avagy másképen megtudva az odaérkezte előtt véghezvitteket, a még be nem végzett összetett bűntett tényálladékának kimentésére, ennek végső stádiumában tettes cselekvőséget foganatositott. — 2. A Btk. 70. §-a ugyanis nem követeli a tettestársaknak előzetes összebeszélését, sőt nem követeli valamennyinek a véghezvitel megkezdését megelőző akaratát sem : a tettestársaság létrejöttnek fogadandó el, ha a konkrét helyzet körülményei azt tüntetik fel, hogy a később közreműködött bűntárs az előzmények tudatával akaratába felvette valamennyi tettes cselekvőségének összes eredményét és ha ehhez képest az ő későbbi cselekvőségét az általa ismert és akart teljes eredmény megvalósitásának szándékával foganatosította. — 3. A tettesség és segélyezés közötti különbség meghatározásánál az «okozatosság» helyes elvének alkalmazása lévén az irányadó, az, a kinek akarata a bűntettnek mint saját forralatának egy vagy több társával együttes, és a kinek cselekedete, habár nem a külön bűntett typikus elemét megállapító eredmény közvetlen, hanem annak a társával közös tevékenységgel való okozására irányul: nem segítője, hanem tettese az akaratával és cselekedetével okozott bűntettnek —. 31^ VII. FEJEZET. A beszámítást kizáró vagy enyhítő okok. 10. Az esetben, ha valamely, a törvény szerint «in absrtacto» büntettet képező cselekmény a konkrét esetben a törvény alapján vétséggé változik, ezen átváltozás azon cselekményt minden büntetőjogi hatályára és folyományaira vonatkozólag akként hatja át, mintha azon cselekmény már eredetileg a Btk. különös részében foglalt meghatározásánál és rendelkezésénél fogva vétséget képezne- 39 19. A hivatal elvesztése által szenvedett súlyos anyagi kár mint büntetés-leszállítási ok számíttatott be — .__ ... ... ... .... ___ 65 52. Nem korlátozhatja a bíróságot a megfelelő büntetés kiszabásában az, hogy a súlyosabb büntetés által az elitéltnek ártatlan családja hátrányt szenvedne ... ... ... ___ ... ... ___ ... ... 165. 71. Enyhítő és súlyosító körülmények latolása... — ... ... ... 244 72. Midőn az elkövetett cselekmény által a veszély bekövetkezésének lehetősége távolabb állott s annak bekövetkezéséhez a véletlen is hozzájárult: a 16 éven alóli egyén azt előre be nem láthatta, hogy cselekménye minő eredményt vonhat maga után—. ... __. 251 86. A lopásra kínálkozó alkalom enyhitő körülménynek, különösen egy egészséges munkaképes embernél, nem vehető ... ... ... 300