Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXI. kötet (Budapest, 1892)

!54 is volt vérfoltokat. A kir. Curia ugyanis nyomatékos bizonyitékok nélkül nem fogadhatná el azon érvelést: hogy az, a ki valamely szekerczével két ember ellen intézett gyilkos merényletet s a gyanúnak elhárítása, a nyomok elenyésztetése szempontjából lemossa a vért a gyilkos eszközről : azon egyén a véres gyilkos eszközön — itt meg ott — tehát több helyen létező nem emlős állattól származó vérfoltokat gondosan kiczirkalmazva, azokat a szekerczén hagyja. Ily eljárás, ily cselekvőség nem bir a valószinüség nyomatékával, s ennek ellenében feltétlenül valószínű az: hogy a szekerczén még a vizsgálat alkalmával is több vérfolt létezvén: e körülmény nyomatékos bizonyítéka annak, hogy azon szekercze nem mosatott le, hogy tehát azon embervér nem volt. De kiválóan nyomatékos a müvegyész leírásában és véleményében kifejezett azon körülmény, mely a szekercze élének alapos megvizsgálása után a réznyomnak hiányából szakértői határozottsággal következtetik. Az országos vegyész támaszkodva a chemia felfedezett igazságaira, állítja, hogy az esetben ha éles vas-eszközzel valamely rézdarabra intéztetik súlyos vágás: az erre használt eszköz élén, a réznek okvetlenül nyomot kell hagynia, mely nyom azon eszközön szükségszerüleg meglátható és minden más nyomtól megkülönböztethető ; világosan tartalmaztatik a vegyészi leírásban : hogy ő a kérdéses vizsgálat alkalmával is számos ily vágási kísérletet tett rézlemezre, rézdarabokra és hogy az eredmény mindannyiszor megfelelt a tudomány fentkiemelt megállapításának. Állítja továbbá a szakértő müvegyész: hogy ő többször megvizsgálván a bíróság által neki beküldött szekerczét, sőt azt górcsövi vizsgálat alá is vévén : azon, vagy annak élén rézre tett vágás nyomát nem fedezte fel. Ezen adatnak nyomatéka elől sem zárkózhatván el a kir. Curia: ez által megingatottnak kellett elfogadni azon állítást, hogy az özv. Szeleczki Józsefné feje fölé tartott réz gyertyatartóra ezen szekerczével intéztetett volna a vágás; de ezen körülménynek kizárásával kizártnak kellett azt is elfogadni: hogy Szeleczki Józsefné fejére ezen szekerczével intéztetett az életveszélyes vágás. Ezf hozzáadva a gyertyacseppek vizsgálatából származó megállapításhoz: mindkettőnek a bünösségi jelenség támogatása tekintetében egyaránt negatív eredménye, egyúttal az ellenkező vagyis