Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXI. kötet (Budapest, 1892)

J3Ó ía átvételére ismételve felszólította, sőt alperesnek kívánságához-, képest közvetlenül az árverés előtt is elszállította az ugyanakkor megrendelt mennyiségű fát. (1890 jul. 1. 587. sz. a.) A m. kir. Curia: A másodbiróság ítéletének megváltoztatásával az elsöbiróságnak ítélete hagyatik helyben. Indokok: A 2. sz. alatt mellékelt adásvételi szerződésben a teljesítés idejének sem a kezdete, sem a vége meg nem határoztatván, ennélfogva a successive szállítás kikötésében alperes ré~ szére foglalt kedvezmény egyébnek mint a szerződés teljesítésére vonatkozó módozatnak nem tekinthető s ez oknál fogva a teljesítési idő megállapítására nézve a keresk, törv. 327. §-a nyer alkalmazást, mihez képest felperesnek joga volt az alperes által megvett fának successive elszállítására szolgáló véghatáridőt tűzni ki a vevő részére. A teljesítési időnek 1889 márcz. 1. napjáig történt kitűzése pedig megfelel az ügylet természetének s ez irányban alperes kifogást nem is hozott fel; az ekként törvényszerüleg megállapított teljesítési időnek lejárta után alperes az át nem vett famennyiségre nézve a szerződés teljesítésében késedelmesnek tekintendő s ennek következtében felperes a keresk. törv. 351. §. alapján jogosítvavolt az alperes által át nem vett 59 öl fát nyilvános árverésen alperes veszélyére eladatni, ki F. szerint az eladásról értesittetvén, a felperes által igazolt árkülönbözetnek megtérítésére ezen s az elsöbiróságnak vonatkozólag felhozott egyéb indokainál fogva annyival inkább kötelezendő volt, minthogy felperes a 4. és 5. számok alatti okiratok szerint márcz. 1. napja után alperes javára kiszolgáltatott 14 öl fának átadását a keresk. törv. 354. §. alapján meg nem tagadhatta a nélkül, hogy ez által ne felperes váljék szerződésszegővé. = A kir. Curia ezen esetet, melyben a szállításnak a felek megállapodása folytán «successive» kellett történnie, nem találja olyannak, melynél a keresk. törv. 331. §. szerint a teljesítési idő közelebbi meghatározás helyett csak általános kifejezéssel van megjelölve és ennélfogva abból indul ki, hogy ez esetben a teljesítési időről egyáltalában nincs intézkedés a szerződésben. Megjegyzendő, hogy a keresk. törv. 331. §-a — melynek megfelelő?