Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXI. kötet (Budapest, 1892)

124 alatt S. Andrásné nőmmel nemileg nem közösültem. Isten engem ugy segéljen !» Ha pedig felperes ezen föesküt le nem teszi, a születés törvényességének megtagadása iránti kereseti kérésével elutasittatik. Indokok: Felperes azt állitja, hogy közte és neje között fenálló házasság ideje alatt utóbbitól r 888 július 4 én született és Zsuzsa nevére keresztelt gyermeknek azért nem lehet ö az atyja, mivel 1887. évi máj. i-töl fogva 1888 ápr. i-ig Romániában folytonosan távol levén, az idő alatt nejével nem közösült és ez alapon azt kéri, hogy nevezett gyermek házasságon kivül nemzetinek nyilváníttassák és törvénytelen születése a keresztelési anyakönyvbe bejegyeztessék. A ptk. 198. §-ában foglalt jogi vélelem alperes törvényes születése mellett szól, mely mindaddig fenáll, mig felperes a ptk. 158. §-a értelmében nem bizonyítja, hogy ő alperes atyja nem lehet. Felperes bizonyítja ugyan a prts 190 § a szerint P. Marcu, K. Péter és M. János tanuk által, hogy ő 1887. évi május hó 15-től fogva 1888 április i-ig SzászZalatnáról, neje lakhelyétől szakadatlanul távol volt, ámde ez által nem lévén kizárva, hogy neje őt Romániában, vagy akárhol az imént emiitett időszakban, melyben a ptk. 138. §-áöan szabályozott kritikus idő esik, meglátogatta és felperes vele nemileg közösült, felperes állításának valósága, a fentebbi bizonyíték folytán csak valószínűvé van téve. Ezen valószínűség azonban elég indokul szolgál arra, hogy felperesnek az általa ajánlt, az Ítéletben szövegezett döntő körülményre vonatkozó eskü a prts. 235. §-a szerint odaitéltessék és hogy ezen per kimenetele annak le- vagy le nem tételétől az Ítéletben mondott módon függővé tétessék. A marosvásárhelyi kir. ítélő tábla: Az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja s felperest keresetével elutasítja. Indokok: Felperes azt, hogy a nejétől a köztük fenálló házasság tartama alatt született kiskorú S. Zsuzsánna nem az övé s hogy ennélfogva házasságon kivül születettnek mondandó ki, a nemzés lehetetlenségének arra az esetére alapitja, hogy abban az időben, a melynek tartama alatt született gyermekre nézve a születés törvényesnek vélelmezendő, Romániában állandóan távol volt s ezt az állítását tanukkal kívánja bizonyítani és arra nézve, hogy a gyermeket nem ő nemzette, végiratában a részére meg-