Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXI. kötet (Budapest, 1892)

II4 heli, másrészt figyelemmel büntetlen előéletére, mint enyhítő körülményre a Btk. 91. §. alkalmazásával a 284. és 289. §-ok alapján a jelen ítélet rendelkező része szerint büntetendő volt. A jelen eset azok közé tartozik, hol a-bizonyitékok konstruktiója a legnehezebb feladatok egyike. Csak a dolus és eredmény van megállapítva hogy azonban a cselekmény miként követtetett el, teljesen homályban maradt. A Curia az indokolásban arra is utal, hogy a gyermekölési cselekmény egyszersmind a Kbtk. 123. §-ába ütközik, (mely §. a holttest eltemetésére fenálló szabályok megszegéséről szól), s a mulasztást mint súlyosító körülményt számítja be. Ez azonban úgyszólván minden s-yermekölésnél fenforog s eddig nem ismerünk esetet, hogy a Curia ily cselekményeknél hivatkozott volna e §-ra. De nem is észszerű a beszámítás annyiban, mivel a 123. §. szabványainak megfelelni annyi, mint önmagát feljelenteni. Még talán több alapja volna ily esetben Kbtk. 105. §-ára való hivatkozásnak. («A ki az emberek használatára szolgáló kútba ronda vagy undorító tárgyat dob.») 35A Btk. 70. §-a szerint a büntetendő cselekmények tettesei mindazok, a kik azt együtt és közösen követik el, s e szerint nem szükséges, hogy azoknak mindegyike az egész büntetendő cselekményt és annak minden alkotó elemét megvalósítsa, hanem mindazon közreműködő, a kiben a tettesakarat megvolt és a végeredményben megvalósult büntetendő cselekmény ismérvei összességének egyik alkatrészét foganatosította, ez által a büntetendő cselekmény tettesévé válik és a közös cselekményt együttesen okozók mindegyike az általuk közösen létrehozott egész osztatlan eredményért egyaránt felelős. (1891 okt. 29. 1775. s>z. a.) A m. kir. Curia: (súlyos testi sértés stb. miatt vádolt Bucsuman János és társai ellen a zilahi kir. törvényszék előtt folyamatba tett bűnügyben) . ..